Incze László
(1928. dec. 14. Barót – 2007. ápr. 2. Kézdivásárhely) történész, muzeológus, apja Incze Gyula ügyvéd, első felesége a bánsági születésű Berta Margit (1930–2008) tanárnő, gyermekotthon igazgató., második felesége →Szabó Judit (1942–2017) magyartanár, néprajzkutató, muzeológus. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen történelem–flozófa szakos tanári oklevelet szerzett (1952). Mezőbándon (1952) és Kézdivásárhelyen tanított (1953–1970). 1970. szeptembertől a →Turóczi Mózes 1848-as ágyúöntő kézdivásárhelyi házában megnyílt Gábor Áron és a céhtörténeti emlékkiállítás muzeológusi és részlegvezetői feladataival bízták meg. Helyismereti és gyűjtőmunkája eredményeként 1972. márc. 3-án, a Kovászna Megyei Múzeum (Székely Nemzeti Múzeum) részlegeként nyitották meg Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumot, ahol részlegvezetőként dolgozott (2001-ig). A város 11 (9 céhes) mesterségének összegyűjtött szerszám- és szervezeti emlékeiből rendezte be a múzeum névadó alapkiállítását. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc helyi vonatkozású dokumentumait és emlékanyagát a várostörténeti alapkiállítás keretében állította ki. Kortárs képzőművészeti tárlatokat szervezett (1972–2001); a kiállító művészek által adományozott munkákból létrehozta az intézmény képzőművészeti gyűjteményét. Tudományos munkásságának fontosabb területei: helytörténet, jeles kézdivásárhelyi személyek, a céh- és kézműipartörténet kutatása. Helytörténeti jellegű írásai a Megyei Tükör (1970, 1972), a →Székely Újság (1990), Az Ige (1991), a Háromszék (1992–1995, 2000, 2004), a Székely Hírmondó (1996–2007), a Honismeret (2000, 2002), a →Kézdivásárhely Képes Kalendáriuma (2001–2003), a Székelyföld (2002), a →Kézdivásárhely Évkönyve (2004–2007), a Művelődés (2004, 2005) című periodikákban jelentek meg. Az írások egy része 1996-tól a kézdivásárhelyi →Siculus Rádióban is elhangzott. A →Földi István Közművelődési Egyesület alapító tagja és elnöke (1990–1993), a →Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesületének alapító tagja (2000), a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Múzeum Egylet (EME) tagja. A →kézdivásárhelyi RMDSZ alapító tagja és elnöke (1992–1994), a tanácsadó testület tagja (1994–1996), városi önkormányzati képviselő (1992–1996). Kitüntetései: Széchenyi Társaság Diplomája (1991), Kultúra Szabadságáért Díj (1997), Kézdivásárhely →Pro-Urbe díja (1998), az EMKE Bányai János díja (2002), Pro Comitatu Covasnae-díj. A Céhtörténeti Múzeum jelenleg ~ nevét viseli (→Incze László Céhtörténeti Múzeum). 2007. április 2-án, 79 éves korában hunyt el és a Baróton a családi sírban nyugszik.
Fontosabb művei: Céhek és céhhagyományok Kézdivásárhelyen. In: Kézdivásárhely. Várostörténeti képes album. Szerk. Sylvester Lajossal, Kézdivásárhely, 1972; Céhpecsétek és céhbehívótáblák a Kézdivásárhelyi Múzeum gyűjteményében In: Aluta, 6–7. Sepsiszentgyörgy, 1974–1975 p. 113–141.; A kézművesség és a kisiparosok helyzete a századfordulón, Kézdivásárhelyen. In: VII. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1991; Céhek, mesterségek múzeuma In: Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője, II. Kolozsvár, 1992. 1–2. sz. p. 22–27.; A céhes élet időrendje In: Aluta, XIX, Acta Hargitensia II. Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda, 1995, p. 173–180.; A Kézdivásárhelyi Múzeum rövid története. In: Emlékkönyv a Kézdivásárhelyi Múzeum 25. évfordulójára. Szerk. és társszerző, Sepsiszentgyörgy, 1997, p. 6–35.; 150 éves a Székely Hírmondó In: Acta Siculica, 2000, Sepsiszentgyörgy, p. 109–130.; Amit a céhes városról tartozunk még elmondani. In: Földi István: Századelő az udvartereken. Kolozsvár, 2004, p. 216–229.; A rendtartó székely város. Tanulmányok, cikkek, beszélgetések Kézdivásárhely múltjáról és múzeumáról. Szerk. Szabó Judit, Kolozsvár, 2012.