sétaterek Kézdivásárhelyen

A sétatér a polgárosodás egyik meghatározó eleme, amely a 19. század folyamán végbemenő életmódváltás eredményeként megjelenő szabadidő kellemes eltöltésének a helyszíneként alakult ki. A sétaterek kialakításában kezdetben a polgárság a nagymúltú főúri parkokat vette alapul. A 20. század folyamán a park megnevezés egyre általánosabba vált, ami annak is köszönhető, hogy a jelentés tartalma és funkciója gazdagodott, ugyanis idővel vendéglő, cukrászda, zenepavilon, sportlétesítmények, játszótér is kapcsolódott hozzá.

A 19. század második felében Kézdivásárhelyen a vendéglők, kávéházak és kocsmák kerthelyiségei adtak némi lehetőséget azoknak, akik szabad levegőn szerettek volna lenni, sétálni és pihenni. Kezdetben a →református temetőben sétáltak az erre vágyók. A város első sétaterének kialakítását a református egyháztanács 1863. július 31-én tartott gyűlésétől számítjuk, amikor elhatározták, hogy rendezni fogják a →református temető keleti hegyes (dombos) oldalának üresen álló részét. A döntés értelmében a hely egy részében sétateret kívántak kialakítani a polgárság számára, a másik részét pedig családi sírboltok (kripták) építésére ajánlották fel.

(Kriptasor, korábban sétatér a református temetőben. Forrás: Dimény Attila felvétele)

Az itt kialakított sétateret terméskőből készült padokkal látták el, melyek közül néhány napjainkban is megtalálható az időközben kiépített kripták elött. A temetőben lévő sétateret a 19. század végéig használták, addig amig a →református egyház egy másik, a Kertmege utcából (mai Iskola utca) nyíló telket ajánlott fel a lakosság számára, ahol kialakították a →kicsi sétateret. Ez a sétatér a 20. század elejéig a város nyilvános életének egyik kedvelt színhelye volt. Az 1880-as évektől kezdődően a sétálni vágyóknak lehetőségük volt napközben használni az →ifj. Molnár Józsiás és felesége →Gaál Emília által kialakított mintakertészet területét is, amely a tulajdonosok végrendeletileg a városra hagytak. Haláluk után a Józsiás kert, későbbi nevén a →Molnár Józsiás park lett Kézdivásárhely közkedvelt sétatere. Miközben az új park egyre népszerűbbé vált a →kicsi sétatér elnéptelenedett, napjainkra kikopott a köztudatból.

Az 1960-as évek elején felszámolták a →piactér több évszázados funkcióját, vagyis a vásári jelleget és központi részén parkot létesítettek.

(Forrás: az Incze László Céhtörténeti Múzeum gyűjteménye)

Az elmúlt évtizedek alatt a városi kertészet gondjaira bízott park, a központjában álló →Gábor Áron szoborral Kézdivásárhely egyik arculati elemévé vált.

Kézdivásárhely legújabb parkja a 2019. július 1-én megnyitott →Wegener-park.