László Károly

(Kézdivásárhely, 1955 – ) Kézdivásárhelyen élő és alkotó keramikus, iparművész és vállalkozó. Geológusi diplomával rendelkezik, művészettörténeti felkészültséggel kályhacsempéket rekonstruál.

~ alapos szakirodalmi, múzeumi és terepen végzett kutatásokkal készült fel a kályhacsempék gyártására. Fő tevékenysége a hagyományos motívumkincs és anyagformálás fenntartásával a mai lakáskultúra elvárásának megfelelő kályhacsempék előállítása. Kezdetben a csempemásolatokat falra akasztható dísztárgyakként készítette. A szakmai tudás, tapasztalat és a megrendelői igények erősítették meg elhatározásában, hogy egész kályhához szükséges csempéket készítsen. Dísztárgy értékű domborműveket is alkot, amelyek elkészítése szabadabb önkifejezési formakísérletet jelent számára. Egy gazdag, múzeumi értékű eredeti kályhacsempe gyűjteménnyel is rendelkezik.

~ 1975-1980 között Kolozsváron geológia szakot végzett. Bányageológusként helyezték ki, és így 1980–1990 között a gelencei nehézipari fúróvállalatnál dolgozott. A rendszerváltás után, 1990-től pályamódosításként a tanügy által fenntartott Tanulók Klubjának délutáni foglalkozásán agyagozó kört vezetett.

2000-től tudatosan mélyítette el a régi kályhacsempék iránti szakmai érdeklődését. Így került kapcsolatba Roth Andrással, az udvarhelyi Dokumentációs Központ igazgatójával. →Incze László, a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum néhai igazgatója is támogatta a múzeum kályhacsempe-példányairól való másolatok készítésében.

A másolat készítéséhez is szakmai felkészültségre van szükség, hiszen a felülettől függ, hogy direkt másolatot készít vagy a csempén a másolat készítése előtt felületelválasztó anyagot használ.  A másolatokat gipszbe önti ki. A sérült példányokat rajz után gipszben kifaragja.

A legnagyobb kihívást és szakmai elégtételt a XV. századi keresztúri csempék másolata jelentette a számára. A csíkszeredai és udvarhelyi múzeumban szintén másolatokat készített.

A rekonstruált csempéket szakirodalmi hivatkozással egy vándorkiállításon mutatta be. Ez a kiállítássorozat a szakemberek részéről pozitív megerősítést kapott, és igazolta, hogy főfoglalkozása a csempekészítés lett.

2007-től a kézdivásárhelyi Szigetelőgyár néhány helyiségét bérelte ki. Két munkással kezdte a vállalkozást, jelenleg öt alkalmazottja van. Kezdetben a gyár kemencéjét használta. Aukción, Esztergomban megvásárolt egy felszámolt kemencét, és egy gazdag csempenegatívum-gyűjteményt. A kézzel készített negatívumokat most is használják.

Az első kályha összerakását nagy várakozás előzte meg, hiszen kérdésként merült fel, hogy a mázatlan, csillámozott és régies hatást keltő antikolással pácolt csempék hosszú távon hogyan bírják a fűtést.

A vállalkozás fejlesztésében nagy előrelépést jelentett közgazdász fia, László Zsolt, aki társulva a vállalkozáshoz a piackutatást és számítógépes tervezést végzi. Lánya, Garai Judit a könyvelést vállalta fel. A csempék festésébe besegített felesége, László Katalin nyugalmazott biológiatanárnő és volt iskolaigazgató. Családi vállalkozásukat Amrita néven jegyezték be. Új székhelyük Kézdivásárhelyen a Csernátoni út 27-es szám alatt van.

László Károly szakmai felkészültségét felismerve, a muzeológusok  gyakran ajánlják nagyobb felújítási programok részfeladatának elvégzésére.

Első kiemelt megbízatása a torjai Apor-kúriában egy kőlábakon álló barokk kályha rekonstrukciója volt. Az elmúlt években Torockón három régi kályha rekonstrukcióját és három új kályha felállítását végezte el. A székelykeresztúri múzeumban egy kályhát állított fel.

A legnagyobb szakmai kihívásként a berethalmi templom sekrestyéjében geometriai mintával festett kandalló helyreállítását nevezi meg.  A templom felújítását Jan Hülsemann építész irányítja, akinek elvárása, hogy a törött darabokat kiegészítve építse vissza a kályhát. Az agyag száradásával járó zsugorodása miatt egy új anyaggal kellett kísérleteznie.

Az itthoni rendelések mellett a magyarországi megrendelések a leggyakoribbak, de Németországban (1), Normandiában (1), Franciaországban (3) is épít fel kályhákat.

László Károly rendszeresen részt vesz az Udvarhelyen évente megszervezett rekonstruáló konferencián, ahol az elmúlt évben tudományos előadást is tartott Egy csíksomlyói kályhacsempelelet bemutatása címmel.

A kályhacsempék mellett díszkerámiákat is készít. Elsősorban Huszka József A magyar turáni ornamentika története motívumkincséből ihletődik lakásdíszítés célját szolgáló domborművek alkotásakor. Az organikus anyagú lakásberendezések hívei nagy gyakorisággal rendelnek tőle díszkerámiákat. Gyakori szimbolikus ajándék Kézdivásárhelyről a László Károly-csempe (például testvértelepülések találkozásakor). Szobrászati törekvésében a →Vetró András szobrászművésszel való munkakapcsolata segíti, akinek plakettjeit agyag formában gyakran ő sokszorosítja és égeti ki.

László Károly a Felsőháromszéki Kézműves Egyesület Elnöke. Egyesületi tagársai számára évente kiállítást és szakmai programokat szervez.