Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár

Kézdivásárhely első közkönyvtára a →Kaszinó könyvtára volt, amely a mai Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár elődje. A Kaszinó alapszabályzata egy könyvtár létrehozását is tartalmazta, amelynek állományát az alakulással egyidőben, 1842. december 25-étől, adományokból kezdték összegyűjteni. Első könyvtárosa Barabás Lajos volt 1844. december 22. és 1848 között.

A szabadságharc után, 1850–1861 között Szász Károly (1827–1905) és Székely János (1827–1907) református papok a Kaszinó megmaradt könyveit a papi hivatalba helyezték, s időnként – főleg a főiskolákon tanulóknak – kiosztották olvasásra. Az állomány 1882-ben 757 kötet könyvből állt. 1899-ben kiadták a könyvtárban lévő könyvek írók szerinti, betűrendes jegyzékét.

1928 július 10– december 15. között a →Kaszinó választmányának megbízásából →dr. Ikafalvi Diénes Ödön elnök vezetésével Vertán István és Kovács Lajos könyvtáros újrarendezte a könyvtárat, és az eltűnt könyvtári lajstrom helyett újat készített. A könyvekről cédulakatalógust készítettek, a köteteket szakcsoportokba osztották, majd a cédulakatalógus alapján főlajstromot és szaklajstromot készítettek. Ezekből megállapították, hogy 909 mű hiányzott: 504 mű a tagoknál elkallódott, 405 mű pedig még 1920–1923 között megvolt, de eltűnt anélkül, hogy a könyvkiadási naplóban nyoma lett volna. Ezért →dr. Ikafalvi Diénes Ödön elnök javaslatára a választmány szigorú rendszabályokat hozott, és a →Kaszinó ügyrendjét úgy módosította, hogy a tagoknak nem adható ki 3 kötetnél több, és 2 hétnél tovább nem tarthatják bírság nélkül maguknál a kivett könyveket. Ennek meg is lett az eredménye, mert a következő években egyetlen könyv sem veszett el.

Részlet a Kaszinó könyvtátárának ügyrendjéből
(Forrás: a szerző felvétele)

Mindvégig fontosnak tartották a könyvállomány gyarapítását, olyannyira, hogy a →Kaszinó vezetőségi tagjainak elhunytakor a koszorúmegváltásra összegyűjtött pénzadomány egy részét könyvvásárlásra fordították. Pl. 1934. május 1-jén Vajna Károly, a Kaszinó tiszteletbeli elnöke, könyvtárosa elhunytakor a begyűlt összeg felét az →Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézetnek adták, a másik feléből könyveket vásároltak a könyvtárnak. 1936. június 8-án Jakab István, a Kézdivásárhelyi Takarékpénztár (→Takarékpénztár) nyugalmazott vezérigazgatója, a Kaszinó választmányi tagja hunyt el. A begyűlt pénzt megosztva, újra az →Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézetnek, illetve a könyvtárnak adták könyvvásárlásra. 1936. október 26-án →dr. Ikafalvi Diénes Ödön, a Kaszinó elnöke halálakor a koszorúmegváltásra összegyűlt tekintélyes összegből az elhunyt emlékére könyveket vásároltak a könyvtárnak.

1936-ban a →Kaszinó könyvtárából áthelyeztek a →Kézdivásárhelyi Múzeum könyvtárába 529 kötetnyi könyvet, amelyeket az olvasók már nem kerestek.

1940. november 19-én a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőség tudósította a →Kaszinó elnökségét, hogy örömmel értesült arról, hogy a Kézdivásárhelyi Kaszinó Könyvtára az utóbbi 20 évben a magyar közművelődés szolgálatában igen nagy és sikeres munkát végzett. Ezért jelentős könyvmennyiséget (6 láda könyvet) adományoztak a könyvtár gyarapítására. A kapott könyvek közül kiválogatták az ifjúsági könyveket, amelyeket iskolákba és más közintézményekbe juttattak el. 1941-ben a könyvtár állománya 3485 művet, azaz 4738 kötetnyi könyvet tartalmazott.

1942-ben, a Kovács Lajos főkönyvtáros által összeállított könyvjegyzékben 3714 mű szerepel 4425 kötetben. A könyvjegyzékben az állomány 8 szakcsoportra van felosztva.

Kovács Lajos főkönyvtáros könyvjegyzéke 1942-ből (forrás: a szerző felvétele)

1944 őszétől 1947. április közepéig a →Kaszinó könyvtára be volt zárva. Az újranyitás évében, 1947-ben 458 kötet könyvvel gyarapították az állományt, amely összesen 4885 kötetből állt.

1948-ban, a Román Kommunista Párt irányításával ellenőrizték a könyvtárat, és kivonták a forgalomból a „tartalmilag elavult” könyveket. Kivonási jegyzőkönyv nem maradt fenn, de a kiselejtezett könyveket zsákokban elrejtve megőrizték a könyvtárosok 1990-ig, amikor kiderült, hogy a magyar történelemmel foglalkozó könyvek, lexikonok voltak kiselejtezve. A megmaradt, nagyrészt szépirodalmi művek alapállományát képezték az 1950-ben létesült Kézdi Rajoni Könyvtárnak. Mint Rajoni Központi Könyvtár 1968-ig működött, irányította és ellenőrizte a körzetébe tartozó könyvtárakat, módszertani köröket tartott, és bevezette a könyvtárosokat a könyvkötészet technikájába. 1968-től mint Városi Könyvtár működött, de hozzátartozott még néhány évig a nyujtódi, szászfalusi, sárfalvi és oroszfalvi fiókkönyvtár, ahol önkéntes könyvtárosok továbbították az olvasóknak a városi könyvtárból havonta kölcsönkapott könyveket.

1997-ben készült el a könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata.

1998. június 6-én a könyvtár felvette a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár nevet.

2017–2018-ban sor került a könyvtár felújítására, egy gyerekrészleg kialakítására és a kölcsönzői tér megnövelésére.

A könyvtár fennállásának 180 éves évfordulójára, 2022. augusztus 28-án felavatták Kézdivásárhely első díszpolgára, →Báró Wesselényi Miklós plakettjét, amelyet →Vetró András szobrászművész készített, és jelenleg is a könyvtár épületének falát díszíti.

A könyvtár fenntartója Kézdivásárhely Polgármesteri Hivatala. Küldetése: olvasásfejlesztés, a város kulturális-információs igényeinek és szükségleteinek ellátása. Szolgáltatások: kölcsönzés, előjegyzés, hosszabbítás, olvasóterem-használat, irodalomkutatás, bibliográfiakészítés, tájékoztatás, nyomtatás, fénymásolás, szkennelés, internethasználat, könyvtárközi kölcsönzés, könyvtári órák tartása.

A könyvtár olvasóterme
(Fotó: Kézdivásárhelyi Polgármesteri Hivatal)

Rendezvények: író-olvasó találkozók, olvasásnépszerűsítő és -motivációs foglalkozások, olvasókörök.

2024. január 1-jén a könyvtár állománya 73 903 dokumentumot tartalmazott. A könyvtár honlapja: http://bibliotecatargu.ro/hu/