Kossuth-szobor

Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára állított szobor, alkotója →Vetró András.

A ~ története Kézdivásárhelyen jó száz évre tekint vissza. 1902 szeptemberében Kossuth Lajos (1802. szeptember 19. – 1894. március 20.) születésének századik évfordulója alkalmával, szeptember 18-án teszik le a Kossuth-szobor emlékalapkövét a városháza és az akkor épülő →Vigadó közötti téren.

A város közönsége nagy buzgalommal fogott neki a pénzgyűjtésnek a szobor felállításához; egy szoborállító állító bizottságot is választanak, melynek elnöke Dr. Bánffy Zsigmond lett. A bizottság beszámolójából tudjuk, hogy 1904 februárjában a szoboralapba 2700 korona gyűlt. Ekkor kerül bemutatásra Horvai János szobrász Kossuth-szobrának a fényképe. A város elöljárósága úgy döntött, hogy az „összeget nem találják elegendőnek a városhoz illő szobor felállításához” és folytatják a gyűjtést. A →Székely Újságban újabb, hazafias érzelmekkel teli felhívást tesznek közzé:

„Székely testvérek, ki volna közöttünk, ki ne óhajtaná látni, városunk

főterén díszleni az ő daliás ércalakját, hogy a belőle kisugárzó megváltó

szellemmel állandóan ihlesse gyakran csüggedő és kételkedő lelkünket,

hogy erejének soha ki nem alvó tüzét ránk sugározza, s ez által mindig

és minden körülmények közt bátorságot öntsön szíveinkbe, megvilágítsa elménket, csüggedésünkben felemeljen, s akaratunkat a küzdelem hevében megacélozza!”

A lelkesítő szavak hatása nem maradt el. A →Székely Újságból tudjuk meg 1904. március 15-én, hogy a kézdivásárhelyi-kantai római katolikus főgimnázium (lásd →Nagy Mózes Főgimnázium) Mikes Kelemen Önképzőköre a városi Vigadó dísztermében a dicső nap emlékére díszgyűlést tartott tetszés szerinti belépti díj mellett, melynek fölöslege a helyi Kossuth-szobor-alap javára fordíttatott. Ez az összeg 61 korona 64 fillér volt. A Függetlenségi és 48-as Kör 1904. március 20-án, Kossuth halálának tizedik évfordulóján 45 koronát adományoz, ugyan ezt teszi gróf Haller János főispán is, aki 20 koronával járult hozza. Háromszék vármegye egyetemi ifjúságának június hó 2-án rendezett zárt körű estélyén, a mulatság 631 korona 20 fillér bevételéből, a felállítandó Kossuth-szobor javára 218 korona 34 fillért adományoznak. Ezt már a Székely Nép oldalán olvashatjuk.

A város lelkesedését és a szoborállító lendületét, sajnos, a trianoni döntés megtörte. A rendezvények hosszú során át kitartóan gyűjtötték a pénzt a szoboralapba, szobor azonban akkor mégsem készült el. Amint Vajna Károly képviselő a →Székely Újságban írja, 14 000 koronát sikerült összegyűjteni, de a szoborállítás a világháború miatt nem volt megvalósítható, maga az alap is megsemmisült a hadikölcsönökbe való befektetés folytán.

Kossuth Lajos születésének közeledő 200. évfordulója alkalmából a ~ felállítása ismét napirendre került. Az elöljárók döntése nyomán a Kossuth-szobor felállítására az erre a célra kialakított téren került sor. A megbízást →Vetró András szobrász kapta meg; a szobor a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete együttműködésével készült el. A bronz mellszobor 2003. július 22-én került ünnepélyes leleplezésre, méltó helyén, a Kossuth téren.

Kossuth Lajos szobra a Kossuth téren
(Fotó: Tóth László)