Hodor Kelemen

Kézdivásárhelyi Hodor Kelemen (Kézdivásárhely, 1557?–?) református prédikátor, lelkész, az első ismert kézdivásárhelyi protestáns iskolamester (1585). Kézdivásárhelyen született, apja Hodor Bertalan, a család eredetileg kézdiszentléleki származású. Iskoláit feltehetően Brassóban végezte. Nevével először 1584-ben találkozunk, amikor megvásárolta Hodor Mihály fiának, Jánosnak kézdivásárhelyi örökségét (a telek a mai Vigadó helyén feküdt). Ekkor léphetett egyházi pályára is, előbb Kézdivásárhelyen, majd 1601-től – miután a város főterén levő házára adómentességet nyert – Márkosfalván szolgált. 1606. április 7-i dátummal nemesi levelet kapott Bocskai Istvántól. Ekkor kapta meg a kézdivásárhelyi előnevet, és a mostani Vigadó helyén álló házat mint nemesi kúriát „fundus nobilitaris“-sá tette. 1607-1609 között dálnoki papként említik, majd 1613 és 1622 között ismét kézdivásárhelyi prédikátor. 1622-től a Zabolától pár évvel korábban különvált pávai egyházközség élén állt, 1623–1624-ben Albisban volt pap. 1624-ben ismét meghívják szülővárosába papnak, itt a hamadik szolgálata 1628-ig, mintegy négy éven át tartott. Végül 1632-ben Felsőcsernátonban szolgált, ahol végrendeletét is elkészítette.

Halála időpontja nem ismeretes. Egyetlen gyermeke: Hodor Margit, albisi Barabás Györgyné.