Gazda József

(Kézdivásárhely, 1936. ápr. 8. – ) – tanár, műkritikus és művészettörténész,  szociográfus, tankönyvíró. Szülei Gazda József és Benedek Klára. Vallása református. Testvérei: László, tanár (1933–2007), Klára, muzeológus, néprajzkutató (1944). Felesége G. Olosz Ella textilművész, tanár (1937–1993). Gyermekei: Zoltán színész (1962), István lelkipásztor (1963), Árpád újságíró (1966), Enikő muzeológus (1968). Kisgyermekkora Nagyborosnyóhoz kötődik, 1940-től pedig Sepsiszentgyörgyön élt a család. 1942 és 1946 között az itteni Református Népiskola tanulója volt ~, középiskolai tanulmányait pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte. Magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett 1958-ban.

~ tanári pályáját Székelykocsárdon kezdte (1958–1961), és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban folytatta (1961–1964). 1964-től nyugdíjazásáig a kovásznai líceum tanára volt. Az iskolában diákszínpadot vezetett. A diákokból alakított amatőr színjátszó csoportjai kétévente mutattak be egy-egy Tamási Áron-színművet helyi és Kovászna megyei közönség előtt, sőt 1975-től húsz éven keresztül országos körutak keretében a szórványban élő erdélyi magyarság körében is bemutatták előadásaikat, s amint lehetővé vált, 1990-től az utódállamokba is eljutottak. Ez idő alatt több mint 600 előadást tartottak.

~ első írása a kolozsvári Utunkban jelent meg 1956-ban, majd rendre közölte műkritikáit, művészettörténeti tanulmányait a korszak folyóirataiban és lapjaiban (Utunk, Korunk, Igaz Szó, A Hét, Művelődés, Új Élet, Megyei Tükör stb.). 1969-től jelentek meg művészeti monográfiái erdélyi magyar képzőművészekről, valamint útirajzokban számolt be Nyugaton és Keleten szerzett művészettörténeti felfedezéseiről.

~ évtizedeken keresztül renszeresen beszámolt különböző lapokban és újságokban a Kézdivásárhelyen élő és alkotó képzőművészek (→Kosztándi Jenő, →Kosztándi B. Katalin, →Vetró András) kiállításairól. 2025-ben megírta a Háromszék képzőművészete című monográfiát a baróti Tortoma Könyvkiadó Háromszéki Téka könyvsorozata részére.

~ munkásságának fontos részét teszik ki szociográfiai művei, amelyekben a szerző a szóbeli történelem (oral history) módszerével dolgozva mutatta be a magyarság huszadik századi történelmét, ahogy utólag megnevezte: az emlékező történelem műfajában. Ilyen téren úttörő munkája az 1980-ban kiadott Így tudom, így mondom (A régi falu emlékezete) című monográfiája, s ennek mintegy folytatásaként született meg az 1980-as években a Mindennek mestere (A falusi tudás könyve) című munka, amelynek kiadására aztán csak a rendszerváltozás után került sor. ~ előbbi könyvét ismertetve jelentette ki Fábián Ernő, hogy ez a szerző legjelentősebb alkotása.

Ugyancsak ezt a módszert, valamint szerkesztési elvet követve készült A Golgota útján című munka (2017), amelyben a szerző a Kárpát-medencei magyarság egy rövid és tragikus időszakát, az 1944–45-ös háborús évet, valamint az ezt követő megtorlásokat mutatja be. Az adatközlőknek erre az időszakra vonatkozó, élő szóban előadott személyes élményeit rögzítette az adatgyűjtő, majd az egyes elbeszélők személyes történeteit témák szerint rendezve szerkesztette egybe, hogy képet alkothasson a bemutatandó korszakról, éspedig a Kárpát-medencei magyarság huszadik századközépi üldözéséről, illetve a világháború és a munkatáborok, valamint a kitelepítések körülményei között elszenvedett veszteségekről. Az egyes történetek mondhatni láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz, valamelyest követik az  időrendet, s végülis összességük egy nagy társadalmi tablót eredményez. „A könyv megszenvedett sorsú emberek vallomásaira épül – hangzik el az előszóban. –  A pár száznyi, a poklok poklát megjárt ember jaját kiáltja világgá. A magyar holokausztot, mely közel félmillió emberáldozatot követelt, életeket, sorsokat tett tönkre, s megnyomorította egész nemzetünket.” A történet elbeszélésének nyelve is sokszínű, lévén hogy a megszólaltatottak mind-mind a saját nyelvjárásukon beszélik el a velük megesetteket. Ezek pedig csángó-magyarok, székelyföldiek, mezőségiek, dél-erdélyiek, kalotaszegiek, partiumiak, bánságiak, délvidékiek, felvidékiek, kárpátaljaiak, őrségiek s így tovább.

Szépíróként A hajótörött című regényben (2016) mutatja be ~ a szocializmus építésének nevezett időszakot, az 1950-es éveket egy székelyföldi tisztességes munkásember kárváriájának elbeszélésén keresztül.

~ alapító tagja a Kőrösi Csoma Sándor Egyesületnek, és 1990-től 2022-ig annak elnöke. Az egyesület 1990 óta évente megszervezi a Csoma Napokat Kovásznán és Csomakőrösön, ennek keretében kerül sor konferenciákra Csoma Sándor, valamint az orientalisztika és magyarságkutatás témakörben. Az itt elhangzott előadásokat tartalmazó könyvsorozat indult 1992-ben, s 1998 óta ezek a kötetek évi rendszerességgel jelennek meg az egyesület kiadásában. ~ kezdeményezésére indult el egy Csoma-emlékközpont létrehozása és az épület felépítése, amelynek ünnepélyes átadására és felavatására 2024 áprilisában került sor Kovásznán.

Díjai, elismerései: Bethlen Gábor-díj (1994), a Székelyföld folyóirat díja (2000), Wlassics Gyula-díj (2001), A Nyelvőrzés Sütő András díja (2009), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje ( 2011), Tamási Áron-díj (2013), Háromszék Kultúrájáért díj (2014), Magyar Örökség díj (2014), Magyar Művészetért díj (2016), Illyés Gyula-díj (2019).

Főbb művei:

Gyárfás Jenő. Bukarest, Irodalmi Könyvkiadó, 1969

Nagy Imre. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1972

Tegnapi kövek, mai utak. Kolozsvár, Dacia Könyvkiadó, 1977

Így tudom, így mondom. A régi falu emlékezete. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1980

Nagy Albert. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1982

Kelet kapui. Kolozsvár, Dacia Könyvkiadó, 1985

Mindennek mestere. Budapest, Püski Kiadó, 1993

Hát én hogyne siratnám. Csángók sodró időben. Budapest, Szent István Társulat,  1993

Gazdáné Olosz Ella. Budapest–Bukarest, Püski Kiadó–Kriterion Könyvkiadó, 1994

Jaj, mik történtek, jaj, mik is történtek I–II. Budapest, Püski Kiadó, 1997

Köllő Margit. Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2010

A harmadik ág. Magyarok a szétszóratottságban, I–II. Budapest, Hét Krajcár Kiadó 2011

Fekete József. Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2013

A hajótörött. Budapest, Hét Krajcár Kiadó, 2016

Vezényelt történelem. Budapest, Hét krajcár Kiadó, 2017

A Golgota útján. Budapest, Hét Krajcár Kiadó, 2017

Kós András. Sepsiszentgyörgy, ARTPrinter, 2017

Zolcsák Sándor. Sepsiszentgyörgy, ARTPrinter, 2020

Porzsolt Borbála. Árkos, Tinta Kiadó, 2020

A XX. század, ahogy megéltük. Csíkszereda, Hargita Kiadóhivatal, 2021, Székely Könyvtár sorozat

Miért is éltem? A kor karmai között. Barót, Tortoma Kiadó, 2021