Balogh János, dr.

(Kézdivásárhely, 1892. szeptember 10. ‒ Budapest, 1980. augusztus 23.) ügyvéd, sakkolimpikon. Szülei dr. Balogh Vendel ügyvéd és Vertán Katalin római katolikusok. A családban nyolc gyerek született. Az édesapát, dr. Balogh Vendelt 1916 novemberében az Erdélybe betörő román hadsereg katonái elhurcolták több kézdivásárhelyi lakossal együtt a răducăneni-i lágerbe, ott halt meg.

~ az elemi osztályokat szülővárosában, a középiskolát Kalocsán végezte. Az első világháborúban végig katonai szolgálatot teljesített, és a második világháborúban is behívták. A Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorátust szerzett, majd ügyvédi vizsgát tett. A háború befejezése után, 1919-ben Csíkszeredában lett törvényszéki jegyző, de ezt az állását elvesztette. Ezután visszatért szülővárosába, a Kézdivásárhelyi Takarékpénztárnál volt könyvelő. Megtanulta a román nyelvet és jogrendszert. 1923-ban Kolozsváron román ügyvédi oklevelet is nyert. 1926-tól 1934-ig Kézdivásárhelyen folytatott ügyvédi gyakorlatot.

Sakkversenyzői karrierjét 1912-ben kezdte, Temesvárott indult el először országos jellegű sakkversenyen, s veretlenül lett első. 1922-ben Budapesten, a Magyar Sakkszövétség mesterversenyén kivívja a második helyet. Egyike volt a legsokoldalúbb olimpiai aranyérmes sakkozóknak. Tábla melletti versenyzőként, levelezési sakkozóként világhírre tett szert. Mint a megnyitáselmélet kutatója és sakkszakíró is kiemelkedőt alkotott.

Sakkozóként 1926-tól 1931-ig a román olimpiai csapat tagja, 1934-ig román állampolgárként versenyzett. 1930-ban román bajnok, 1931-ben ezüstérmes, 1929-ben 2-3., 1926-ban és 1934-ben 3. volt. 1934-ben áttelepedett Budapestre. 1936-ban a müncheni nem hivatalos sakkolimpián a győztes magyar csapat tagja. Sakkozóként 1936-tól 1938-ig, levelezési sakkozóként 1940-től 1962-ig a magyar válogatott tagja. Nemcsak a táblasakk mestere volt, hanem a levelezősakkozóké is.

Levelezési sakkozóként 1929-ben a Wiener Schachzeitung versenyének első helyezettje, 1930-ban a Nemzetközi Levelezési Sakkszövetség (IFSB) első versenyén 2. helyezett, 1932-ben 4., 1935-39-ben a levelezési sakkolimpián győztes magyar csapat tagja.

1941-42-ben az első magyar levelezési sakkbajnokság 2. helyezettje. Az IFSB-től a magyar levelezési sakkozók közül elsőként kapta meg a levelezési sakkmester címet.

1947-ben egyetlen külföldiként újra győzött a Brassóban megrendezett bajnokságon, élete egyik legnagyobb sikerét érte el, 19 résztvevő közt megnyerte a versenyt. 1950-52-ben a levelezési sakkolimpián a győztes magyar csapat tagja. 1960-62-ben levelezési magyar sakkbajnok. 1962-ben a VI. bajnoki versenyen, hetven esztendős korára országos bajnoki cím birtokosa lett.

1928-ban, 1930-ban és 1931-ben vett részt sakkolimpián. Ez a csapatvilágbajnokságnak felel meg, amelyen az országok 4 fős válogatott csapatai játszottak. Dr. Balogh 1928-ban a 3. táblán (amit asztalnak is mondanak), 1930-ban és 1931-ben a 2. táblán szerepelt. Összesített eredménye 41,5% volt.

~ sakkozói jelentősége azonban túlnő azon, hogy csak versenyzői sikereit soroljuk. Nevét számos magyar és nemzetközi sakkirodalmi mű is dicséri. A megnyitáselmélet kutatásában és a megnyitások kikísérletezésében kimagaslót alkotott, játszmakezdést és védelmet neveztek el róla.

1987-ben a levelezési sakkban is bevezették az értékszámot. Az akkori értékszámokat természetesen a korábbi eredményekből határozták meg. A munka során – sakktörténeti érdekességként – az 1987 előtti évekre is kiszámolták az értékszámokat. 1955 volt az első év, amelyre ez a visszamenőleges világrangsor megszületett: az 5. ekkor a világranglistán ~ lett.

1980. augusztus 23-án, 88 évesen hunyt el Budapesten.