Székely Hírmondó

Hadi lap, Kézdivásárhely és egyben Háromszék első sajtókiadványa. 1849. június 7-én jelent meg az első száma, szerkesztője Fogarasi János korábbi vízaknai királybíró volt, aki 1849. áprilisában menekült Kézdivásárhelyre, és a nyomdabérlő Csiszér Mózes kérésére vállalta el a ~ szerkesztését. A lapnak mindössze négy száma ismeretes, bár létezik utalás egy 5. számra is. A megjelenésnek a cári csapatok június 25-i betörése vetett véget. A négy számból álló teljes sorozatot – 16 lapoldalnyi terjedelemben – az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi.

A ~ első számában méltatta Bem altábornagy nagylelkű intézkedését a nyomda létrehozása érdekében. A szám vezércikkében hitet tesz a világszabadság és a nemzeti szabadság eszméje mellett. Ekként írja Szabó János: „Maholnap a népek és a nemzetek egyenlőség, szabadság, testvériség szent zászlója alatt összeolvadandók, és az önkormányzat biztos karjain […] felemelkedendők. Ez az emberiség elrendeltetése.” Ezt a gondolatot ötvözi a nemzetivel a lap második számában Sámuel Miklós: „E kor sajátlagos törekvése a nemzetiségek kifejlesztése, a nemzeti önállás és a képviseleti rendszer.”

Az eszmei mozgósító cikkek mellett a ~ hadi tudósításokat, értesüléseket is közölt.

A szabadságharc leverése nyomán a ~ felelős szerkesztőjét, Fogarasi Jánost rögtön letartóztatták, de később sikerült megszöknie, 1853-ban még körözés alatt állt. Sorsáról további adatok nincsenek.

A ~ új sorozata 1996. március 15-én indult a Kézdivásárhelyi Polgármesteri Hivatal támogatásával, felelős szerkesztője →Kocsis Károly. Helyi lapból később megyei hetilappá, majd napilappá vált, kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi szerkesztőséggel. 2022. szeptember 1-jétől az Erdélyi Médiatér Egyesület vette meg a napilapot, amely 2022. december 30-ától megszüntette a ~ nyomtatott kiadását több más, a portfóliójába tartozó erdélyi laphoz hasonlóan. A ~ jelenleg online portálként, lényegesen kisebb szerkesztőséggel működik Kézdivásárhelyen.