Vásáros hely

A vásáros hely kialakulásának egyik fontos meghatározója a terület földrajzi és hidrológiai adottsága volt. A Kászon-, a Torja- és a Feketeügy patakok árterületének bal partján emelkedő terasz pereme a →régészeti leletek tükrében már a római korban lakott terület volt. A Praetoria Augusta néven ismert római település megszűnését követően a területet a népvándorlás időszakában is lakták, ezt bizonyítják az előkerült leletek is.

A →Torjavására helynév írásos említése 1407-ben fordult elő első alkalommal. A település térszerkezetének (→Kézdivásárhely térszerkezete) korai szakaszáról viszonylag kevés adattal rendelkezünk. Mindössze azt tudjuk, hogy 1567-ben 60 kapuval rendelkezett, 1605-ben számuk már 131-re, 1614-ben pedig 155-re nőtt. 1703-ban a települést egy tűzvész teljesen elpusztította, de a lakosság viszonylag rövid idő alatt újjáépítette. Az →1834-es tűzvészkor már 558 faházat tartottak nyilván a városban. 1865-ben id. Benkő Pál főbíró (polgármester) és Varga József főjegyző a település kialakulásával kapcsolatosan az írták a Pesty Frigyes által készített összeíráshoz, hogy Kézdi Vásárhely városa” maga is szántóföldekre van építve, melynek elnyúlásain telepedtek meg a tulajdonos családok. A szájhagyomány szerint az első állandó lakosok a kovácsmesterek voltak, akik a terasz árterülethez közeli helyén, a →Kovátsszer néven fennmaradt városrészen telepedtek le. Az öt irányból (Brassóból, Csíkkászonból, Moldvából, Kovásznáról és Torjáról) érkező utak találkozásánál fekvő hely alkalmas volt különböző →vásárok tartására. A kezdetben Torja község területéhez tartozó, majd fokozatosan önállósuló ~ eleinte csak a →piacteret és az azt körülvevő keskeny beépíthető területet jelentette. A →kereskedők, →kézművesek és →fuvarozók piactér körül felépülő házai, elsősorban a hely kihasználása érdekében, sűrűn egymás mellé, majd a 18. századtól a lakosság jelentős gyarapodásával szorosan egymás mögé épültek. A régi városterületen mind a mai napig a házsorokat sikátorra emlékeztető kis utcák, úgynevezett udvarterek (→udvarterek Kézdivásárhelyen) választják el egymástól. A ~ gazdasági fejlődése elsősorban a →céhes rendszernek és a 19. századi →polgárosodásnak köszönhető.