Kézdivásárhelyről
Kézdivásárhely Kovászna megye második legnagyobb városa, a 2021-2022-es népszámlálási adatok szerint 16243 lakossal. A népesség 66,06%-a római katolikus, 18.34%-a református, 4.09%-a ortodox vallású. A municípiumban a magyar nemzetiségűek aránya 84.78%, románnak 6.02%, romának 0.78% vallotta magát. Nyolc iskolájával, közigazgatási, művelődési, egészségügyi és sportintézményeivel, helyi gazdasági szereplőivel továbbra is kisrégiós központnak számít Felső-Háromszéken.
Erdély legkeletibb régi városa. Királyi várossá – vásáros hellyé – 1427-ben tette Zsigmond király, akkor még Torjavására (Thoryauasara) néven. 1562-ben János Zsigmond, Erdély első fejedelme egy Segesváron kiadott oklevelében említi először a várost Kézdivásárhely (Kyzdy Wasarhel) néven. Az oklevél keltének napja, június 28. ma a város napja.
Kézdivásárhely az egyik székely szék, Kézdiszék központja volt. E központi szerepét gazdasági-kereskedelmi szerepéből adódóan sokáig Felső-Háromszék mint kistáj vonzáskörzeti középpontjaként is erősítette. Céhes hagyományai révén Székelyföld egyik legpolgárosultabb kisvárosa volt az első világháborúig.
Erdély történelmében is fontos szerepe volt. 1848-49-ben, a forradalom és szabadságharc idején Háromszék önvédelmében játszott kiemelkedő szerepet.
A mai Kézdivásárhely ezekre az előzményekre alapozva tervezi jövőjét. A város életéről számos közérdekű információ található az önkormányzat weboldalán: kezdi.ro | Kézdivásárhely Hivatalos Honlapja.
Honlapunk – www.kezdilexikon.ro – online városlexikon, amely részletes – lexikonszerű – információgyűjtemény és tudástár a városról, történetéről, épített örökségéről, személyiségeiről, kultúrájáról, sajtójáról és intézményeiről.
-
Vásáros hely
A vásáros hely kialakulásának egyik fontos meghatározója a terület földrajzi és hidrológiai adottsága volt. A Kászon-, a Torja- és a Feketeügy patakok árterületének bal partján emelkedő terasz pereme a →régészeti leletek tükrében már a római korban lakott terület volt. A Praetoria Augusta néven ismert római település megszűnését követően a területet a népvándorlás időszakában is lakták, […]
Tovább olvasom > -
Udvarterek Kézdivásárhelyen
A város egyik legszembetűnőbb jellegzetessége a →főteret sugár alakban körbevevő kis, macskaköves utcák hálózata, amelyeket →udvartereknek nevezünk. A főtérről legtöbb esetben a fronton álló emeletes ház kapualján át jutunk a keskeny, sikátorszerű udvartérre, amelyeket nagyrészt szorosan összeépült, alacsonyabb házak szegélyeznek, zsebkendőnyinél alig nagyobb udvarokkal. Az udvarterek kialakulásuk idején még az ott lakó nagycsaládok tulajdonát képezték, […]
Tovább olvasom > -
Torjavására
Kézdivásárhely mint település először ~ néven jelenik meg; e helynév írásos említése Nádasi Mihály székely ispán 1407. november 24-én kelt levelében fordult elő első alkalommal, és a vidék (→Felső-Háromszék) vásáros központjaként említik a települést. Abból tudjuk, hogy →Kézdiszék közgyűlését akkor ~-n tartották. A település egy 1427-ben Luxemburgi Zsigmond által aláírt dokumentumban ugyanezen a néven már […]
Tovább olvasom > -
Kézdivásárhely történeti kronológiája
XIII. század eleje: A kézdiszéki székelyek betelepedése Szászkézd környékéről. A betelepedés pontosan nem datálható, valószínűleg a XIII. század eleje (esetleg a XII. század vége) és a szászoknak adott kiváltságlevél, az Andreanum kiadása (1224) közé tehető. 1407: A település első okleveles említése Toriawasara név alatt; 1407. november 24-én a székelyek három rendjének generális gyűlését […]
Tovább olvasom > -
Kézdivásárhely térszerkezete
A település térszerkezetére vonatkozó első olyan adat, dokumentum, melynek alapján képet alkothatunk a kinézetéről, az 1768–1784 közötti katonai felméréskor készített térképek, melyeken már a maihoz hasonló városszerkezet körvonalazódik. A piacteret (→főtér) szorosan egymás mellett álló házak sora veszi körül. Mögöttük tisztes távolságban egy újabb házsor húzódik, mely majdnem teljesen körülöleli az előtte álló telkeket. Az […]
Tovább olvasom > -
Kézdivásárhely címere
A szakirodalomból ismert legrégebbi városcímeren egy háromszögű pajzs kék mezejében vörös toronysisakos és tetőzetű ezüst/fehér templom látható. A torony csúcsán ezüst gömbből növekvő, ugyanolyan mázú latin kereszt áll, a tető kontyolt végén ezüst szélvitorla. Mindez Tagányi Károly 1880-ban kiadott, Magyarország címertára című gyűjteményében jelenik meg, amely Kézdivásárhely címereit a rendezett tanácsú városok sorában jelenítette meg. […]
Tovább olvasom >