Dávid István, dr.

(Kézdivásárhely, 1884. december 23. – 1954. január 2., Budapest) ügyvéd, zeneszerző, publicista. →Dávid Antal Iván író apja. Mint ügyvéd szülővárosában népművelő, a →Székely Újság és a Magyar Dal számos közéleti és zenei cikkét közölte. Dalai a budapesti Rózsavölgyi kiadónál jelentek meg (1913), ahol Csukaszürke sapka című, egyik legismertebb dalát (→Szabó Jenő szövegével) is kiadták (Budapest, 1914). Az első világháború után újra nótaszerzőként jelentkezett Újabb dalok (Szabó Jenő szövegére, Kézdivásárhely 1923) című kiadványával. Székely guzsalyos (Gaál Alajossal, 1935 – a három felvonásos darabot →Tompa Sándor Pufi, a budapesti Nemzeti Színház későbbi, Kossuth-díjas színművésze rendezte és a főszerepet is ő játszotta) és Szerelmes óbester (1937) című daljátékait a kolozsvári Magyar Színház mutatta be. Ady Endre több versére is írt zenét (Magyar fa sorsa, Akik mindig elkésnek, Új arató ének, Három őszi könnycsepp, Álmom az Isten), de megzenésített Reményik Sándor-, Szeffedin Sefket bey-, Szabó Jenő-, Szabados Árpád-, Heltai Jenő-szövegeket is.

Az örmény Dávid család (→örmények) kiterjedt kézdivásárhelyi ágának egyik prominens képviselője. Édesapja Dávid Antal kézdivásárhelyi királyi kereskedelmi tanácsos, édesanyja erzsébetvárosi Csiky Ida. Öccsei →dr. Dávid Lajos szegedi gyógyszerész, egyetemi tanár, Dávid Mihály kolozsvári gyári főtisztviselő és Dávid Dezső kézdivásárhelyi kereskedő, műkedvelő színész-rendező és mecénás.

Ötödik testvérük, Lukács 16 évesen betegség következtében halt meg, a hatodik testvér, Erzsébet születésekor édesanyjuk és a kisbaba is elhunyt; a gyászoló apa ekkor építette szeretett feleségének a családi kriptát a kézdivásárhelyi katolikus temetőben, és tett alapítványt 1900-ban „Dávid Antalné szül. erzsébetvárosi Csiky Ida jutalmi alapítvány” név alatt a kantai római katolikus gimnáziumban (→Nagy Mózes Főgimnázium) tanuló, jó magaviseletű és vallási tanulmányaikban jól haladó ifjak javára.

Apai nagyapjuk csíkszépvízi Dávid István, aki a Keresztény magyar közéleti almanach szerint az 1848-as szabadságharcban Bem hadseregében szolgált. Anyai dédapjuk, csíksomlyói-erzsébetvárosi Csiky Emánuel országbíró és szenátor volt.

~ a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust, ám közben kora ifjúságától kezdve zenei pályára készült, zenetanulmányait Kézdivásárhelyen magánúton kezdte el, majd a kolozsvári Zenekonzervatóriumban folytatta egy ideig, aztán ismét magánúton sajátította el a zeneelmélet és összhangzattan alapjait. Első sikeres szerzeménye egy cigányzenekarra hangszerelt jogászinduló volt. A jogi doktorátus megszerzése után, 1909-ben Budapesten beiratkozott a Zeneakadémiára, Kodály Zoltánhoz, karmester- és zeneszerző szakra, ám apja hazaparancsolta Kézdivásárhelyre. Erről így emlékezik 1943-ban:

Zordhangú levelet kaptam apámtól: „Nem komédiást akartam nevelni a fiamból! Tessék azonnal hazajönni és beállni ügyvédi irodába!“ Mit volt mit tennem, az öreggel nem lehetett kukoricázni. De némi kikötésem volt, — Jól van, hazamegyek, — Írtam édesapámnak, — de vegyen nekem egy Steinway zongorát és egy parketes, vízvezetékes lakást. Ezt ő meg is tette. Ettől a perctől kezdte, mint akit élve eltemettek, éltem a magam kettős életét: lélekben a zeneakadémián, fizikailag otthon.

Hazatérésével eleget tett a családi elvárásoknak, majd feleségül vette unokatestvérét, a nála két évvel idősebb Cs. Zakariás Annát, egy fiuk született 1913-ban, Dávid Antal Iván.

Dávid István és családja 1916-ban. Fabók Dávid családi fotóarchívumából

1913-tól gyakorló ügyvéd volt, ám a két világháború közti időszak elején a hűségeskü letételét megtagadta az új román hatalomnak, ezért az ügyvédi gyakorlattól eltiltották. Négy év múlva, 1923-ban súlyos anyagi viszonyai és családja eltartása miatt kénytelen volt ügyvédi gyakorlatra jelentkezni. Időközben zeneleckék adásából tartotta fenn családját. Fia visszaemlékezése szerint kitanulta a cipészmesterséget is, névtábláján ez állt: “Dr. Dávid István cipész”.

Az erdélyi Magyar Párt alapító bizottságának tagja, a kézdivásárhelyi tagozat és a megyei választmány titkára, a →Székely Újság vezércikkírója, a Katolikus Népszövetség helyi tagozatának elnöke, a Krisztus Király ünnepségek eucharisztikus körmenetének szervezője. A kézdivásárhelyi római katolikus egyházközségnek, a Kaszinónak (→Kézdivásárhelyi Társalkodó), a Kereskedők Körének, valamint az →Erzsébet Árvaleányintézetnek az ügyésze, több egyesület igazgatósági tagja volt.

1941-ben a marosvásárhelyi törvényszékhez nevezték ki tanácselnöknek, 1944-ben alkalmazása helyén II. osztályú altisztté nevezték ki. A magyarországi igazságügyi Közlöny 1948. januárjában számol be arról, hogy ~, az igazságügyminisztériumba berendelt volt marosvásárhelyi törvényszéki tanácselnök nyugdíjba vonult. Unokája, Dávid Csaba író így idézi fel nagyapja utolsó éveit:

Az 1941-es kinevezés vált (újabb világfordulások után) elégséges okká, hogy Dávid István kirúgnivaló senkivé váljon Rákosi idejében, nyugdíj s bárminemű juttatás nélkül. 1950 táján tehát a könyvkötészetet tanulja meg s bedolgozóként keres valami pénzt egy könyvkötő műhelynél, amíg az 1953/54-es tél influenzajárványa el nem viszi.

~ feleségével és fiával együtt a budapesti farkasréti temetőben nyugszik. Testvérei közül csak Dezső maradt az országban. Dávid Antal Magyarországon és a nagyvilágban még élő déd- és ükunokái és azok családjai nem felejtették kézdivásárhelyi származásukat, gyökereiket, és rendszeresen tartják a kapcsolatot kézdivásárhelyi és környékbeli rokonaikkal. Sőt, a leszármazottak közreműködésével a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2022-ben megnyílt a Skanzen Erdély Tájegységében a kézdivásárhelyi örmény kereskedő és kereskedelmi tanácsos, Dávid Antal 1834-ben alapított üzletének, valamint az üzlet feletti polgári lakásának régi fényképek, dokumentumok és leírások alapján felépített, korhű másolata. Itt hangzó anyagban meghallgatható ~ keringője, a Valse Caprice, melyet felesége tiszteletére szerzett. Aki oda betér, egy darabka polgári Kézdivásárhellyel találkozhat a város magyarországi testvérvárosának híres múzeumában.