Szászfalu

Kézdiszászfalu, románul Săsăuși, település Kézdivásárhelytől északkeletre. Közigazgatásilag 1966 óta Kézdivásárhelyhez tartozik. 1426-ban alakult, amikor Zsigmond király szabadalmakat adott a Bereckbe települő szászoknak, akik a Barcaságból idetelepülve megalapították Szászfalut. Később azonban visszaköltöznek a Barcaságba, és itt csak székelyek maradtak. Lakói kezdettől katolikusok voltak, és a reformáció után is azok maradtak. Mivel az első lakók a Barcaságból települtek ide, a plébánia a brassói dékánsághoz tartozott, amely a szebeni prépostnak, az pedig közvetlenül az esztergomi érseknek volt alávetve, és nem az erdélyi püspöknek. 1756-ban került vissza az erdélyi püspökség alárendeltségébe.

Első írásos említése 1479-ből van, ekkor Zazfalw névalakban írták, majd 1567-ben 10 kapuval említették, szintén Zazfalwa névvel. ~ nevéhez fűződik egy híres 10. századi kardlelet, melyre 1949-ben bukkantak egy két méter mély sírban, egy hátán fekvő harcos maradványai mellett, a fején lévő vassisakkal együtt.

1686-ban egyházmegyei zsinatot is tartottak ebben a helyiségben.

→Kézdiszék legkisebb lélekszámú települései közé tartozott. Az utóbbi 150 év alatt a lakosság összlétszáma 200 és 300 között mozgott, s mindössze egy esetben haladta túl az ötszázat. 1850-ben 365-en, 1869-ben 503-an, 1880-ban 256- an, 1910-ben 257-en, 1930-ban 272-en, 1956-ban 250-en éltek a faluban.

Társadalmilag a falu jellemzője az volt, hogy az eljobbágyosodás mértéke meghaladta a szomszédos →Sárfalván vagy akár →Oroszfaluban létező arányt, de a függőségben élők száma még így sem haladta meg e szabademberek számát. A XVIII. század elejére pedig egyensúlyi helyzet alakult ki a szabadrendi és jobbágynépesség között.

A középkorban →Nyujtód plébániához tartozott, majd a →Sárfalva plébániájának megalakulása után Sárfalvával van közös templomuk (1648, 1783). Történelme során végig tiszta katolikus falu volt.

1875-ben Avéd István sárfalvi lelkész kezdeményezésére adakozás útján új iskolákat építenek. Tanítóhiány miatt azonban sok esetben a gyerekek Sárfalvára kényszerültek iskolába átjárni.

Jelenkori történelmére hatással van Kézdivásárhely közelsége. Egyre kevesebb az egyházi esküvő, kevés a kereszteltek száma, de a városból a faluba való kiköltözés is van. Kulturális élet nincs a két közösségben, ez is részben azzal indokolható, hogy a város, Kézdivásárhely nagyon közel van.

1996-ban emlékművet avattak a falu hősi halottainak emlékére.

A falu neves szülötte Bardócz Lajos (1832- 1898) jogász, természetrajzi szakíró.