Vargha Mihály

(Kézdivásárhely, 1961. november 12.) szobrászművész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Apai nagyszülei nyujtódiak, anyai nagyszülei alsólemhényiek. ~ római katolikus vallású, Lemhényben nőtt fel, 1976 és 1980 között a kézdivásárhelyi →Nagy Mózes Főgimnáziumban (akkori nevén 3. számú Ipari Líceum) tanult. Egyetemi tanulmányait 1984 és 1988 között a Jászvásári Képzőművészeti Egyetemen végezte. Mestereinek kézdivásárhelyi tanárait – →Kosztándi Jenőt, →Kosztándi Katalint, →Vetró Andrást, →Vetró Bodoni Zsuzsát –, valamint Vetró Artúrt, Gergely Istvánt tartja.

Egyetem után Piski márványfeldolgozó gyárába helyezték ki, onnan az 1989-es események után hazaköltözött Háromszékre. 1990 óta Sepsiszentgyörgyön él, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Képtárának (ma Gyárfás Jenő Képtár) alkalmazottja, majd vezetője lett, 2007 óta pedig az anyaintézmény igazgatója.

A Romániai Képzőművészek Országos Szövetsége, a Barabás Miklós Céh, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Alapítvány tagja. A Magyar Művészeti Akadémia levelező, majd 2013-tól rendes tagja. 1998-ban az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Szolnay Sándor-díjasa, 2011-ben Pro Cultura Hungarica-díjjal, 2014-ben pedig a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével tüntették ki. Szücs György művészettörténész 2010-ben monográfiát írt róla a Pallas Akadémiai Könyvkiadó Műterem-sorozatában. 2023-ban megkapta a Magyar Művészeti Akadémia Samu Géza-díját.

Számos nemzetközi művészeti szimpóziumon és alkotótáborban vett részt Magyarországon, az Egyesült Államokban, Dániában, Finnországban, Svédországban és Romániában. Első egyéni kiállítása 1991-ben szülővárosában, az →Incze László Céhtörténeti Múzeumban volt, ugyanabban az évben Sepsiszentgyörgyön, az Új Galériában is bemutatkozott műveivel. Ezt több tucatnyi egyéni kiállítás követte az évek során bel- és külföldön egyaránt, emellett több mint félszáz csoportos kiállításon vett részt műveivel Iaşi-tól Aradig, Budapesttől Székesfehérvárig, valamint Japánban, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, Szlovéniában és Törökországban.

Művei egy részét nemzetközi közgyűjtemények őrzik (többek között a bukaresti Kortárs Művészeti Múzeum, a budapesti Szépművészeti Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ, a detroiti Royal Oak-i McCarthy-gyűjtemény, a japán Toyako Museum of Art stb.) Autonóm plasztikáiról így írt Muladi Brigitta művészettörténész: „Vargha Mihály szobrai az objet trouvé, az ősi rituális szobrok és az eleven fatörzsek tulajdonságait ötvözik, megmunkálásuk is természetazonos. Természetességük mellett azonban változatos plasztikai találékonysággal, pozitív/negatív, éles, szögletes vagy finom, lágy formáikkal emberi kapcsolatokat, viszonyokat, hangulatokat fejeznek ki, univerzálisan értelmezhetőek, nem igényelnek szöveges magyarázatot, és nem nélkülözik a dada ránkhagyott humorát sem. Alapvetően emelkedettek és játékosak egyben.”

Számos, mintegy hatvan köztéri alkotása készült közösségi megbízásra vagy magánmegrendelésre: például a berecki Gábor Áron-szobor, a sepsiszentgyörgyi Kossuth Lajos-, Szent István-, II. Rákóczi Ferenc-, Luther Márton-, Márton Áron- vagy Gyárfás Jenő-szobor, a kisbaconi Benedek Elek-szobor. Argentínában →Czecz János-szobra, Lengyelországban többek között Szent Kinga-ábrázolásai láthatóak köztéren. Budapesten mások mellett Jancsó Benedek bronz mellszobrát alkotta meg a Katolikus Főgimnázium számára.

Vargha Mihály műtermében Kossuth Lajos szobrán dolgozik

Kézdivásárhelyen 2013-ban avatták fel a főtéren az általa készített, 70 cm magas →Kolonics-szobrot. 2014-ben →Szentkereszthy Stephanie bárónő 85 cm magas bronzszobrát alkotta meg. 2021-ben avatták fel →Nagy Mózes iskolaalapító általa készített mellszobrát, 2021-ben Szent László bronz mellszobrát Nyújtódon, és 2023-ban Wilhelm Wegener egészalakos bronzszobrát a díszpolgár-mecénásról elnevezett parkban (→Wegener-park).

~ nős, felesége Vargha Zsuzsa, két gyermekük van: Vargha Fruzsina (Sepsiszentgyörgy alpolgármestere) és Vargha Bálint.