Kézdivásárhely történeti kronológiája
XIII. század eleje:
A kézdiszéki székelyek betelepedése Szászkézd környékéről. A betelepedés pontosan nem datálható, valószínűleg a XIII. század eleje (esetleg a XII. század vége) és a szászoknak adott kiváltságlevél, az Andreanum kiadása (1224) közé tehető.
1407:
A település első okleveles említése Toriawasara név alatt; 1407. november 24-én a székelyek három rendjének generális gyűlését jegyezték fel, azonban ezt az okiratot a történészek többsége hamisítványnak tekinti, bár befoglalták a Székely Oklevéltárba.
1427:
Zsigmond király →Torjavására néven mezővárosi kiváltságokat (Ciuitatis seu Oppidi nostre Maiestatis Thoryauasara appellate)
1462:
Mátyás király megerősíti Zsigmond király által adott kiváltságokat
1507:
II. Ulászló adómentességet rendel
1530:
A város első említése Kézdivásárhely néven (oppidum nostrum Kyzdywasarhel). Az 1530. augusztus 10. körüli oklevéllel Zápolya János király Kézdivásárhely mezővárosának heti vásárokat és évenként három országos vásárt adományoz.
1562:
Egy 1562.június 28-án Segesváron kelt levelében János Zsigmond hivatalosan is megerősíti Kézdivásárhely (Kyzdy Wasarhel) néven a várost.
1572:
A →timárcéh megalakulása
1637:
Megalapítják a reformátusok iskoláját (→református felekezeti oktatás Kézdivásárhelyen)
1638:
I. Rákóczi György kiváltságlevelével létrejön a →csizmadiacéh
1649:
A →szűcs- és fazekascéh megalakulása II. Rákóczi György kiváltságlevele alapján
1696:
A kantai iskola, monostor és templom építésének a kezdete (→ római katolikus felekezeti oktatás Kézdivásárhelyen)
1703:
Egy tűzvész elpusztítja a várost
1764:
A megalakuló székely határőrség keretében Kézdivásárhelyre helyezik a II. gyalogezred parancsnokságát
1770-83:
A →református templom újjáépítése a XVII. századi templom helyén
1781-83:
Felépül a →kantai ortodox templom
1807, 1809:
A szíjgyártók és mészárosok céhének a megalakulása
1823:
Nagy ünnepség mellett átadják →Székely Katonanevelde épületét; a Katonanevelde építését →Purczell János báró kezdeményezte 1811-ben (felépítésére 1818-22 között került sor)
1834:
Tűzvészben elpusztult a város nagyobbik része: 558 házából 421 leégett (→1834-es tűzvész).
1841:
A szabócéh megalakulása
1842:
December 25-én megnyílik a város első könyvtára, a Kaszinó Könyvtára (→Báró Wesselényi Miklós Könyvtár)
1844:
Újabb céhek alakulnak: a kovács-lakatos-pléhes-, az asztalos-, az üstgyártó- és a kalapos-céh.
1848-49:
A magyar forradalomban és szabadságharcban Kézdivásárhely lett a háromszéki önvédelem központja, itt öntötték →Gábor Áron híres ágyúit
1849:
Január elsejétől a város egyesül →Kanta faluval (lásd még →Felső-Fehér vármegye)
Június 7.: a →Székely Hírmondó című lap indulása
1872:
Zágoni báró Szentkereszty Stephanie megalapítja az →Erzsébet Árvaleány Nevelőintézetet.
Miután törvénnyel felszámolják a céheket, a kézdivásárhelyi mesteremberek →ipartársulatokat hoznak létre
1879:
A →Kézdivásárhely és Vidéke című lap indulása
1902-4:
Felépül a →Vigadó, a város művelődésének impozáns otthona.
1905-6:
Felépül a Katolikus Főgimnázium (→római katolikus felekezeti oktatás Kézdivásárhelyen :→Nagy Mózes Főgimnázium) kantai új épülete.
1912:
Az udvarterek számozási rendszerének kialakítása (→udvarterek Kézdivásárhelyen)
1916:
A román csapatok betörnek Kézdivásárhelyre (→1916. A románok betörése).
1940:
Az augusztus 30-i második bécsi döntés nyomán szeptember 13-án a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak Kézdivásárhelyre. A bevonuló honvédeket ünneplő tömeg fogadta.
1949:
A városhoz csatolják →Kézdioroszfalut
1971:
Felavatják a →Gábor Áron-szobrot, →Nagyvarjasi Oláh Sándor szobrász alkotását,
1972:
Felavatják a céhtörténeti múzeumot az egykori városháza épületében (→Incze László Céhtörténeti Múzeum)
1981:
Megalakul az →Apor Péter Irodalmi Kör, vezetője →Boér Géza költő
1982:
Megalakul Kovászna megye első népszínháza.
1989. december 22.:
Tömegtüntetés a város főterén. A Ceaușescu-házaspár elmenekülésének a hírére a tömeg megrohamozta a városi néptanács és pártszékház épületét, majd a városi Milícia (a rendőrség) és a helyi Securitate parancsnokságát.
2000:
Municípiummá nyilvánították a várost