Kézdivásárhely történeti kronológiája

 

XIII. század eleje:

A kézdiszéki székelyek betelepedése Szászkézd környékéről. A betelepedés pontosan nem datálható, valószínűleg a XIII. század eleje (esetleg a XII. század vége) és a szászoknak adott kiváltságlevél, az Andreanum kiadása (1224) közé tehető.

 

1407:

A település első okleveles említése Toriawasara név alatt; 1407. november 24-én a székelyek három rendjének generális gyűlését jegyezték fel, azonban ezt az okiratot a történészek többsége hamisítványnak tekinti, bár befoglalták a Székely Oklevéltárba.

 

1427:

Zsigmond király →Torjavására néven mezővárosi kiváltságokat (Ciuitatis seu Oppidi nostre Maiestatis Thoryauasara appellate)

 

1462:

Mátyás király megerősíti Zsigmond király által adott kiváltságokat

 

1507:

II. Ulászló adómentességet rendel

 

1530:

A város első említése Kézdivásárhely néven (oppidum nostrum Kyzdywasarhel). Az 1530. augusztus 10. körüli oklevéllel Zápolya János király Kézdivásárhely mezővárosának heti vásárokat és évenként három országos vásárt adományoz.

 

1562:

Egy 1562.június 28-án Segesváron kelt levelében János Zsigmond hivatalosan is megerősíti Kézdivásárhely (Kyzdy Wasarhel) néven a várost.

 

1572:

A →timárcéh megalakulása

 

1637:

Megalapítják a reformátusok iskoláját (→református felekezeti oktatás Kézdivásárhelyen)

 

1638:

I. Rákóczi György kiváltságlevelével létrejön a →csizmadiacéh

 

1649:

A →szűcs- és fazekascéh megalakulása II. Rákóczi György kiváltságlevele alapján

 

1696:

A kantai iskola, monostor és templom építésének a kezdete (→ római katolikus felekezeti oktatás Kézdivásárhelyen)

 

1703:

Egy tűzvész elpusztítja a várost

 

1764:

A megalakuló székely határőrség keretében Kézdivásárhelyre helyezik a II. gyalogezred parancsnokságát

 

1770-83:

A →református templom újjáépítése a XVII. századi templom helyén

 

1781-83:

Felépül a →kantai ortodox templom

 

1807, 1809:

A szíjgyártók és mészárosok céhének a megalakulása

 

1823:

Nagy ünnepség mellett átadják →Székely Katonanevelde épületét; a Katonanevelde építését →Purczell János báró kezdeményezte 1811-ben (felépítésére 1818-22 között került sor)

 

1834:

Tűzvészben elpusztult a város nagyobbik része: 558 házából 421 leégett (→1834-es tűzvész).

 

1841:

A szabócéh megalakulása

 

1842:

December 25-én megnyílik a város első könyvtára, a Kaszinó Könyvtára (→Báró Wesselényi Miklós Könyvtár)

 

1844:

Újabb céhek alakulnak: a kovács-lakatos-pléhes-, az asztalos-, az üstgyártó- és a kalapos-céh.

 

1848-49:

A magyar forradalomban és szabadságharcban Kézdivásárhely lett a háromszéki önvédelem központja, itt öntötték →Gábor Áron híres ágyúit

 

1849:

Január elsejétől a város egyesül →Kanta faluval (lásd még →Felső-Fehér vármegye)

Június 7.: a →Székely Hírmondó című lap indulása

 

1872:

Zágoni báró Szentkereszty Stephanie megalapítja az →Erzsébet Árvaleány Nevelőintézetet.

Miután törvénnyel felszámolják a céheket, a kézdivásárhelyi mesteremberek →ipartársulatokat hoznak létre

 

1879:

A →Kézdivásárhely és Vidéke című lap indulása

 

1902-4:

Felépül a →Vigadó, a város művelődésének impozáns otthona.

 

1905-6:

Felépül a Katolikus Főgimnázium (→római katolikus felekezeti oktatás Kézdivásárhelyen :→Nagy Mózes Főgimnázium) kantai új épülete.

 

1912:

Az udvarterek számozási rendszerének kialakítása (→udvarterek Kézdivásárhelyen)

 

1916:

A román csapatok betörnek Kézdivásárhelyre (→1916. A románok betörése).

 

1940:

Az augusztus 30-i második bécsi döntés nyomán szeptember 13-án a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak Kézdivásárhelyre. A bevonuló honvédeket ünneplő tömeg fogadta.

 

 

1949:

A városhoz csatolják →Kézdioroszfalut

 

1971:

Felavatják a →Gábor Áron-szobrot, →Nagyvarjasi Oláh Sándor szobrász alkotását,

 

1972:

Felavatják a céhtörténeti múzeumot az egykori városháza épületében (→Incze László Céhtörténeti Múzeum)

 

1981:

Megalakul az →Apor Péter Irodalmi Kör, vezetője →Boér Géza költő

 

1982:

Megalakul Kovászna megye első népszínháza.

 

1989. december 22.:

Tömegtüntetés a város főterén. A Ceaușescu-házaspár elmenekülésének a hírére a tömeg megrohamozta a városi néptanács és pártszékház épületét, majd a városi Milícia (a rendőrség) és a helyi Securitate parancsnokságát.

 

2000:

Municípiummá nyilvánították a várost