Csiszár-fürdő

Borvízes fürdőhely Kézdivásárhely közelkörnyezetében, 20 km-re a várostól, 15 km-re Bükszádtól. A fürdőhely a mai →Bálványos fürdő része, mely közigazgatásilag Torja községhez tartozik. A Csomád-hegygerinc lábánál fekszik, létrehozója →Csiszár Dénes kézdivásárhelyi szeszgyáros volt.

A Csiszár-fürdő – vagy ahogy alapítása után a helyiek nevezték: Csiszárferedő – kiépítéséről →Földi István is beszámol a Századelő az udvartereken című „rendhagyó szociográfiájában” magának az alapítónak az ízes elbeszélése alapján. A történet kezdete egy 1889-es vadászatig nyúlik vissza, amelyen →Csiszár Dénes is részt vett, s amelynek során felfigyelt a Csomád-Büdös-hegy lábánál levő erdő forrásaira, illetve borvízlápszerű helyeire. Így vásárolta meg a ~ területét a torjai közbirtokosságtól; a tulajdonosok könnyen lemondtak erről az erdőrészről, mivel Torjától messze esett, és ezért nehezen volt kitermelhető, kezelhető. Az egykori szeszgyáros egymaga kutatta fel az itteni borvízforrásokat, és végül tizenhat gyógyforrást talált. 1895-re felépítette a fürdőhely első létesítményeit: a forrásokkal együtt hét kiépített fürdőmedence létesült.

A Csiszár-fürdő medencéi 1906 előtt (Forrás: a Taierling-család fotótára)

Mivel ezek különböző forrásokból táplálkoztak, bennük a víz színe különböző volt. A medencéket eszerint nevezték el: az elsőként elkészült Csokoládés, majd a sárgás vizű Timsós (napozóval és tizenkét öltözőfülkével), a Hammas (vagy Hamvas – gyógyvizes kismedence), a hidegvízű Vallató fürdők. A források: Mogyorós, Zsófia, Jordán, valamint a Szemvíz-források. A hidegvizes medencék mellé →Csiszár Dénes melegvizes kádfürdőt is épített, majd pedig villákat: elsőként a Vadászlak-villa készült el, aztán 1895-től hét, egy- és kétágyas szobákkal rendelkező villa, egy vendéglő és egy táncterem épült fel. Az általa létrehozott fürdőtelepet sokan meg akarták vásárolni – külföldről is –, azonban ő minden ajánlatot elutasított. „Nem eladó !” – mondta röviden, ahogy Földi István idézi.

A Csokoládés az 1930-as években (Forrás: a Taierling-család fotótára)

A második világháború után, 1948-ban a kommunista államosítás nyomán a Csiszár-vagyonhoz tartozó üdülőtelepi ingatlanok állami tulajdonba kerültek. Ekkor a telep újabb építményeket kapott, részben az államosított épületek átalakításával: 1956-ban átépült a Vadász-villa, az 1970-es években pedig az Őzike- és a Szarvas-villák készültek el.

A rendszerváltozás után mindez az Olt Turisztikai Társaság tulajdonába ment át. Innen a privatizációs adás-vételek és a volt tulajdonosoknak való visszaszolgáltatások nyomán az ingatlanok különböző tulajdonosokhoz kerültek. A fürdőmedencék, a mofetta, a Jordán-, a Zsófia- és a Mogyorós-források a tusnádfürdői Univers-Turist RT tulajdonába kerültek, amely csődbe ment, és a 2011-es csődeljárás nyomán tartott árverésen Csiszár Dénes egykori fürdőtulajdonos örökösei, Taierling Johann és Taierling Péter Ferenc ükunokák családi összefogással visszavásárolták azokat az erdős területeket, amelyeken a hidegfürdők és a források vannak. Az egykori Csiszár-villát és a Turista-lakot ugyan természetben kapta vissza a család, de a többi – Csiszár Dénes által épített – létesítményt már nem.

Csiszár Dénes ükunokái, Taierling Johann és testvére, Taierling Péter Ferenc édesanyjukkal, Török Gyöngyvérrel 2006-ban telepedtek haza Kézdivásárhelyre, és tevékenységük egyik fő céljának tekintették a családi vagyon visszaszerzését és a fürdőtelep további működtetését →Csiszár Dénes elképzeléseinek megfelelően. A fürdő régi medencéit felújították, újabbak is létrejöttek. Így most a Csokoládés, a Timsós, a Hammas, az Arany, a Vallató és az Ősök medencéje élvezhető, a Gyerek medence (Káposztalé medence) még felújításra vár.

A ~ fejlesztésében fontos szerepe van a fürdőmedencék és források vizei gyógyhatásának. A Csokoládés a népi tapasztalat szerint is hat a reumatikus panaszokra. Kénsavas vizében szénsav és timsó is keveredik, és ez egyes idegrendszeri panaszok esetében nyugtató hatású. A Vallató bikarbonátos, klóros-nátriumos, szénsavas vize egyes idegrendszeri és nőgyógyászati panaszok, valamint a reuma esetén hatásos. A Hammas vize reumára, visszérbetegségekre, köszvényre gyógyhatású. A Szemvíz–források kolloidális kén- és vastartalmú vize szemgyulladások kezelésére borogatás, pakolás és lemosás formájában használható. A Jordán-forrás hozama 0,02-0,06l/sec, artézi jellegű, összásványi sótartalma 2409 mg/l, szabad széndioxid tartalma 1600-2100 mg/l, és elsősorban az epe- és veseutak gyulladását, elzáródását gyógyítja. A Mogyorós forrás vize a Jordánéhoz hasonló hatást fejt ki, emellett a vérszegénység és a savhiány leküzdésére is alkalmas. A Zsófia– (korábban Csiszár-) forrás hozama 0,01-0,03l/sec, szabad széndioxid tartalma 1800-2300mg/l értékek között változik, összásványi sótartalma 1500-2440 mg/l. Általános jellemzőjük e forrásoknak, hogy gyógyhatásukat elsősorban magas szabad széndioxid tartalmuk révén érik el.

A Csiszár-fürdőhöz tartozó hegyoldalban (ahonnan jó kilátás volt Bálványos várára) folklórfesztiválokat is rendeztek (ehhez színpad készült). 1990-től itt szervezték meg Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, melyet erdélyi ifjúsági szervezetek és a Fidesz fiatal politikusai kezdeményeztek. Ezt a tábort 1997-től Tusnádfürdőn szervezik, azóta inkább a Tusványos néven ismert.