Józsiás és Emília Alapítvány

Molnár Józsiás és Gaál Emília végakarata szerint jött létre, akik vagyonuk jogos tulajdonosaként →dr. Molnár Dénes ügyvéd irányításával 1909. február 9-én létrehozták a – teljes nevén – Józsiás és Emília kézdivásárhelyi Sétatéri és Tanulmányi Alapítványt, majd az egészet átadták a mindenkori városvezetés kezelésébe. A végrendelet szerint a kertet nyilvános parknak szánták, melybe ingyenesen léphet be bárki. Az épületek hasznosításából befolyó összegek egyharmadát kézdivásárhelyi születésű, szegény, de jó képességű diákok közt kellett szétosztani, egy másik harmada pedig a kezelés fejében a várost illette, míg a fennmaradó összeget az épületek fenntartására kellett fordítani.

Az alapítvány törvényes bejegyzése, annak ellenére, hogy már az 1910-es években felterjesztették a budapesti kormányhoz, a háborús évek, majd az impériumváltozás következtében végül is nem történt meg. 1924-ben a jogi személyekre vonatkozóan új jogszabály lépett érvénybe, melynek értelmében a város az alapítványi tulajdonban lévő sétateret nem kezelhette. Ezt csak az alapítvány igazgatósága tehette meg. A törvény alapján a város 1926-ban új alapító levelet készített, és megválasztotta a tulajdon gondozásáért felelős alapítványi igazgatóságot. Ebben a református és katolikus egyházak egy-egy lelkésze, a városi tanácsból két tag, a lakosság köréből 3 tag, a →Kaszinó elnöke, valamit a Molnár és Gaál családok egy-egy tagja került be. Az ideiglenes igazgatóság 1927-ben véglegesítette az alapítvány jogi státuszát, majd 1928. február 8-án megválasztotta az új igazgatóságot. Eszerint →Ikafalvi DiénesÖdön, a Kaszinó elnöke lett az igazgatóság elnöke, →dr. Török Andor a helyettes elnök, Neumann Ernő nyugalmazott honvédszázados a pénztáros, →Huszár Jusztin római katolikus pap és →Dálnoki Paál Lajos református lelkész az ellenőrök, valamint Tréger Rezső városi jegyző a gondnok. Az igazgatóság egy éves eredményes működése révén, 18 év után első alkalommal, sikerült az adományozó akarata szerint újra szegény diákokat támogatásban részesíteni. Ugyancsak abban az évben, augusztus 12-én a Józsiás-kertben álló mauzóleumnál megemlékezést tartottak →Molnár Józsiás halálának 25. évfordulója alkalmából.

Ikafalvi Diénes Ödön 1936-ban bekövetkezett halála után →K. Kovács István, a Kaszinó új elnöke lett az alapítvány igazgató elnöke. 1940-ben őt választották meg a város polgármesterének, így az elkövetkező években a sétatér gondozása, működtetése is jobb lett. A második világháború utáni évek a ~nak sem kedveztek, mivel az új hatalom ezt is felszámolta. Az alapítványi vagyonból a történelem viharai csak a →Józsiás–parkot hagyták meg az alapítók kívánsága szerint. Az egykori lakóház még áll, de rendeltetése időközben megváltozott, és a szegény sorsú diákok támogatása is feledésbe merült.