Kézdi rajon

Területi-közigazgatási egység, amely 1950-ben jött létre Kézdivásárhely székhellyel az ország közigazgatásának kommunista átszervezése nyomán. 1950. szeptember 6-án fogadta el a Nagy Nemzetgyűlés a Román Népköztársaság közigazgatási beosztásáról szóló, 1950/5. számú törvényt, melynek értelmében az országban 28 tartományt alakítottak ki, és azokat 177 rajonra osztották fel. Az Erdély területén kialakuló tartományok (Arad, Bihar, Hunyad, Kolozs, Maros, Nagybánya, Radna, Szeben, Szörény, Sztálin, Temes) között találjuk Sztálin tartományt (melynek székhelye Brassó volt, akkori nevén – egészen 1960-ig – Sztálinváros). Ez utóbbi tartomány rajonjai között találjuk ~t (a tartomány további rajonjai: Sepsi, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Alsórákos és Sztálin rajon).

1952-től ~ a tartományok átszabása nyomán létrejött Magyar Autonóm Tartomány része lett (melynek létrejöttét az 1952-es alkotmány írta elő). 1960. december 24-én sor került a Magyar Autonóm Tartomány átalakítására (nem kis mértékben a nemzetiségi jogok csorbítása céljából, melynek oka az 1956-os magyar forradalom erdélyi begyűrűződése, illetve a román rezsim attól való félelme volt). Ekkor megváltozott az ismét Brassó tartományhoz csatolt ~ területe: hozzá csatolták a román lakosságú Bodza-vidéket, amely amúgy teljes mértékben Brassó városának vonzáskörzetébe tartozott. A területmódosítás asszimilációs politikai motivációit jól jelzi, hogy a Bodza-vidék településeinek még direkt közlekedési kapcsolata sem volt Kézdivásárhellyel, a rajon székhelyével – a vidék lakói Sepsi rajonon átutazva érhettek oda csupán.

~ megszűnése az 1965-ös új román alkotmánnyal veszi kezdetét. Az 1965. évi alkotmány első változata még a tartományok és rajonok rendszerét tartotta fenn, de az 1968. évi 1. (alkotmánymódosító) törvény megszüntette a régi beosztást, és bevezette a megyét mint közigazgatási egységet. A megyék megszervezésére azonban csak az 1968. december 19-én elfogadott 55. számú törvény alapján került sor. Az új területi beosztást kialakító, kommunista párton belüli tárgyalásokon – melyeket Vasile Patilineț, a Központi Bizottság tagja és Gheorghe Pană brassói tartományi vezető irányított – a központi pártvezetés ~ (és Sepsi rajon) Brassóhoz való csatolását próbálta kierőszakolni. Virgil Trofin, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának akkori titkára részéről még Kézdivásárhely Onești-hez való csatolása is felmerült. Végül azonban a helyi vezetőknek sikerült elérniük, hogy ~t Sepsi rajonnal együtt ne csatolják Brassó megyéhez, és így létrejöhetett Kovászna megye.