Nyujtód

Falu, Kézdivásárhelytől 5 km-re északkeletre, az Ojtozi-szoroshoz vezető út mentén, a Feketeügy jobb partján fekszik, 1966-tól közigazgatásilag Kézdivásárhelyhez tartozik. Nagy- és Kisnyújtódból áll, utóbbit csak az Esztelnek-pataka választja el →Szászfalutól. Korábban településként →Kézdiszék, illetve 1562-től Háromszék, majd →Kézdi járás része volt. A trianoni békeszerződés után, a román közigazgatáson belül szintén Háromszék megyéhez (județul Trei-Scaune), azon belül pedig Kézdi járáshoz (plasa Chezdi, 1925-től plasa Târgu-Săcuesc) tartozott. 1950-52 között Sztálin tartomány, 1952-60 között a Magyar Autonóm Tartomány, 1960-68 között pedig Brassó tartomány része volt, de mindhárom esetben →Kézdi rajonhoz tartozva.

Első említését a pápai tizedjegyzékben találjuk 1332-ben, Nachtond néven.

Szent László temploma Nagynyujtód középpontjában áll, műemlék. Első nagy átépítésére még a gótikus korszakban került sor, amikor a régi román kori szentély helyett gótikus szentélyt építettek. A déli és nyugati toronyalji bejárók kőkeretei és a templomhajó támasztópillérei a gótika formavilágát idézik, harangtornya és déli portikusza barokk stílusban épült. Egy használaton kívüli szenteltvíz tartóján az 1553-as évszám olvasható.

A később romlásnak indult templom javíttatását egy helyi birtokos, Dónáth vállalta azzal a feltétellel, hogy a hívek áttérnek a református vallásra. Apor Lázár (a XVII. század első fele) mentette meg a helyzetet, s vállalta a templom javíttatását, Apor Borbála pedig földbirtokot adományozott az egyháznak.

A következő nagyobb javításra az 1802. évi földrengés után került sor, 1821-ben. A szentély ekkor kapott boltívet és a templom barokk motívumai is ekkor keletkeztek.

1674 és 1781 között →Nagy Mózes volt a falu plébánosa. Egyházkormányzatilag a plébánia az erdélyi Gyulafehérvári főegyházmegye Kézdi-orbai főesperességéhez tartozik.

A plébániatemplom udvarán 2021-ben Szent László-szobrot lepleztek le. Készítője: →Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrász, aki családja révén nyujtódi kötődésű.

1771-től katolikus iskolája volt a falunak, amely 1948-ig, az iskolák államosításáig állt fenn.

A reformáció előtt szerzetesek is voltak ~on, akiket azonban a protestánsok elüldöztek. 1638-ban az obszerváns ferencesek újra kolostort alapítottak a faluban, 1643-ban azonban elköltöztették őket, a kolostornak nyoma nem maradt.

Értékes műemlék épülete ~nak a helyi iskolának otthont adó Pótsa kúria. Ez az intézmény →Jakabos Ödön (1940–1979) nevét viseli, aki kerékpárral bejárta Nyugat-Európát és 1972—73-ban indiai utazást tett, felkeresve Kőrösi Csoma Sándor sírját Dardzsilingben. Az épület homlokfalán Jakabos Ödön portrédomborműves emléktáblája látható, a dombormű →Vetró András alkotása.

(Forrás: Háromszék, 2014. ápr.24.)

A ~on élő Ugron család – Ugron Gábor (1943–2023) és fia, Ugron Attila (sz. 1980) – szervezik nyujtódi rétjükön az Erdélyi Lovas Napokat, lovas kaszkadőr és lovas bemutató versenyszámokkal, erő-, gyorsasági és ügyességi próbákkal. 2014-ben ez a rendezvény hatodik kiadásánál tartott.

1910-ben ~nak 1095 lakosa volt, 1084 magyar és 10 román nemzetiségű. 1992-ben 1608 lakosából 1600 magyar és 8 román nemzetiségű volt.

~ neves szülöttei között megemlítendő →Antal Árpád irodalomtörténész, →Jakabos Ödön világjáró, →Gáspár Imola színésznő.