Polgári Olvasókör

1906. március 18-án alakította meg 50–60 olyan személy, akik fontosnak tartották, hogy a →kézdivásárhelyi egyesületek sorában egy újabb művelődési egylet jöjjön létre. Az alapítók a kört az önművelődés és az önismeret körének szánták, azzal a kitétellel, hogy nagy, mozgalmas életre, melyet politikai ideák és mozgalmak indítanak meg, nem hivatott ez az egyesület és nem feladata. Szerintük feladatát csak akkor töltené be igazán, ha sikerülne a polgárságot saját ügyeinek és érdekeinek megbeszélésére összevonni. Ennek érdekében könyvtárat létesítettek, és a kapcsolattartás szempontjából műsoros jótékonysági mulatságokat rendeztek, ami a kör pénztárának gyarapítását is szolgálta. A helyi politikai életben azonban a ~ aktív részt vállalt, ugyanis 1906 decemberében a →Kézdivásárhelyi Függetlenségi és 48-as Körrel közös bizottságot alakított annak érdekében, hogy a polgárság soraiból jelölteket válogasson a közelgő városi képviselőválasztásra.

A ~ ideiglenes vezetésére a szervező bizottság →Gáspár István főgimnáziumi tanárt kérte fel. A ~ tagságában már nagyobb számban vettek részt iparosok, ezért az egyesület működésének második évében, 1908-ban →Szőcs Károly elnök indítványára a közgyűlés megbízta a választmányt, hogy dolgozzon ki egy tervezetet a helyi ipartestület megalakítására. Ekkor már közismert volt, hogy egy új törvényjavaslat, ami az →ipartestületek szerveződéséről rendelkezik, hamarosan életbe fog lépni. A választmány tagjaiból összeállt bizottság meg is tette a kellő lépéseket, de az egész eszme az egyes iparos testületek, →céhek szűkkeblűségén és nem kellő tájékozottságán feneklett meg. Talán éppen ezért vették be az alapszabályba az 1909. január 28-án tartott közgyűlésen, hogy olyan környékbeli fiatal emberek is lehetnek a kör tagjai, akik nem önálló iparosok.

A ~nek már a megalakulását követően több mint száz tagja volt. 1909-ben a kör tisztikarát →Szőcs Károly elnök, Gáspár István titkár, Bencze József pénztáros, Koncz Károly gazda és Tuzson Árpád könyvtáros alkotta. Munkájukat az alábbi választmányi tagok segítették:. →Bíró Lajos tanár, →Tóth Balázs tanár, →Dávid János kereskedő, Incze János, id. Kajtár János, Jancsó Elek, Zselinszki István, Várhelyi György, Ugrai Lajos, Bíró Mihály és Murka Károly. 1912 januárjában már →Nagy Károly, az →Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézet igazgatója volt a ~ elnöke, →Bíró Lajos tanár, a →Székely Hirlap felelős szerkesztője és tulajdonosa, aki Gáspár István halála után lett titkára a körnek, a könyvtáros feladatok ellátásában pedig Szigethy Károly váltotta Tuzson Árpádot. A választmányban Szőcs János, Kalith Géza, Bogdán Arthur fényképész, Kovács Sándor csizmadia, Incze János, →Gyárfás Károly, →ifj. Nagy Ferenc műmalom tulajdonos, Hölczer Gyula,Skorka János, Megyasszay D. Lajos és Czirmay Zoltán volt benne. A körnek abban az évben összesen 156 tagja volt. Egy 1916-ban keltezett képeslapról tudjuk, hogy a →Kanta felé vezető utca jobb oldalán álló kétemeletes épület második szintjén volt a ~ székhelye. A bérházat →Jancsó Mózes szeszgyáros építtette 1895-ben, és 1907-ig itt működött a kézdivásárhelyi →Posta és Távírda hivatala is.

Az első világháború után valószínűleg feloszlott a ~, mert a későbbiekben már nem írtak róla többet az újságok.