római katolikus felekezeti oktatás Kézdivásárhelyen

A római katolikus felekezeti oktatás a 17. század végén indult Kézdivásárhelyen, amikor →Nagy Mózes minorita szerzetes 1696-ben →Kantafalvára hozta át a korábban, Esztelneken 1680-ban elindított ferences iskolát. 1751-től a →római katolikus templom mellett épített emeletes épületben működött. A kantai iskolának mindig fontos szerepe volt a város kulturális életében, azonban a 18. században itt kibontakozott iskolai színjátszás az összmagyar művelődési életben is fontos szerepet játszott.

A kantai iskola létrehozása óta mindössze csak 12 évet szünetelt az intézmény, az 1848–49-es szabadságharc leverését követően, de 1861-től már újra indult. Előbb csak algimnázium volt, majd 1899-től 1902-ig fokozatosan főgimnáziumi rangra emelkedett. 1906-tól kezdődően pedig a számára épített impozáns épületben folytatódott az oktatás. A római katolikus felekezeti iskolában is tanulhattak leányok, akiket itt is a kántor tanított. A külön leányiskola 1868-ban szűnt meg a →községi iskolák megnyitásának eredményeként.

A főgimnázium életében az 1931–1932-es tanévben történt jelentős változás, amikor az erdélyi katolikus Státus igazgató-tanácsa, mint iskolafenntartó az új tanügyi törvény hatására az iskolát tanítóképzővé alakította. A változás abban állt, hogy a főgimnázium felső tagozata helyébe áthelyezték az addig Csíkszeredában működő tanítóképzőt. Néhány évvel később, 1935-ben a mezőgazdasági oktatás is itt talált otthonra.

Az 1948-as tanügyi reform következtében államosították az egyházi iskolákat, majd azt követően a tanítóképzést és az elméleti oktatást a kantai iskola tanárainak egy részével áthelyezték a polgári leányiskola (→polgári iskolák Kézdivásárhelyen) épületébe (a mai Apor Péter Líceum), míg a mezőgazdasági szakoktatás maradt a kantai iskolában. A tanítóképzés megszüntetésével és az 1970-es évek elején történt újabb tanügyi átszervezések során az egykori polgári leányiskola épületében egy korszerű mezőgazdasági líceumot hoztak létre, így az egykor kantai iskolában oktató tanárokat és az általuk tanított osztályokat visszahelyezték a →Kantába. Az akkor létrehozott 1–12 osztályos elméleti líceumban az évszázados múltra visszatekintő római katolikus felekezeti iskola szellemiségében folytatódott az oktatás, függetlenül attól, hogy 1977-ben ipari líceummá alakították át.

Az 1989-es rendszerváltást követően az iskola újra elméleti líceum lett, majd felvette az alapító →Nagy Mózes minorita szerzetes nevét. 2023-ban visszakapta egykori főgimnáziumi rangját, azóta →Nagy Mózes Főgimnáziumként néven működik.