Szabó Judit Piroska

(1942. szept. 13. Gernyeszeg – 2017. szept. 7. Kézdivásárhely) Tanár, etnográfus, férje →Incze László (1928–2007) muzeológus. Középiskoláit Szászrégenben végezte (1961), a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett (1967). Tanári pályáját Csíkszentdomokoson kezdte (1967–1973), ahol iskolai néprajzkört hozott létre, és szorgalmazta muzeális tárgyak gyűjtését. Az összegyűlt anyagból az akkor épített művelődési otthonban kiállításokat szervezett; ebből hozták létre a helyi Néprajzi Múzeumot és Tájházat. Tanári munkája mellett a Csíkszeredai Városi Pionírtanács munkatársa (1973–1974). Magyartanárként Kászonaltízen (1974–1980), majd Kézdivásárhelyen (1980–1993) folytatta munkáját. A kézdivásárhelyi →Székely Hírmondó című napilap (1990–1991) és a →Siculus Rádió (1996-tól) külső munkatársa; helytörténeti, művelődéstörténeti és néprajzi témákat dolgozott fel. A kézdivásárhelyi →Incze László Céhtörténeti Múzeum néprajzos muzeológusaként (1993–2009) elsődleges feladatát a babaméretű népviseleti gyűjtemény gondozása és népszerűsítése jelentette; a múzeum anyagából több vándorkiállítást rendezett. Tudományos munkásságának fontosabb területei: népmesekutatás, cigány népi kultúra, jeles napi szokások, népi gyógyászat, népviseletkutatás. Népszerűsítő írásai a Könyvtári Szemle (1966), a Kalotaszeg (2000), a Transsylvania (2000), a Művelődés (2001), a Székelyföld (2001) folyóiratokban, valamint a Háromszék és a →Székely Hírmondó  napilapokban jelentek meg. A Kriza János Néprajzi Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Magyar Néprajzi Társaság és a →Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesületének tagja volt. 2017. szeptember 13-án, 75 éves korában hunyt el és a kézdivásárhelyi református temetőben nyugszik.

Fontosabb művei: Rózsa királyfi. Bukarest, 1977; Cigányok egy magyar–román közösségben a marosmenti Gernyeszegen. In: Cigány népi kultúra a Kárpátmedencében a 18–19. században. Szerk. Barna Gábor, Bp., 1993, p. 18–28.; Betlehemes játék Kászonból 1898-ból. In: Néprajzi Látóhatár, 4., 1995. 3–4, p. 198–204.; A húshagyó keddi palacsintasütés Körtvélyfáján. In: Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve, 4. 1996, p. 199–204.; A gernyeszegi egyház klenódiumai. In: Népi vallásosság a Kárpátmedencében. Veszprém–Debrecen, 1997, p. 367–376.; Kézdivásárhely (háromnyelvű képes városkalauz). Szerk. Incze Lászlóval, Szőcs Gézával, Kézdivásárhely, 1997.; A társadalmi rétegződés emlékei a kézdivásárhelyi múzeum miniatűr népviseleti gyűjteményében. In: Viselet és társadalom, avagy a ruha teszi az embert. Szerk. Szűcs Judit, Szeged, 1998, p. 43–46.; Az Atropa Belladonna és a hozzá kapcsolódó tudásanyag. In: Acta Siculica, 1999. 2, p. 285–294.; A csíkszentdomokosi tájház és néprajzi gyűjtemény In: Kézirat, Székely Nemzeti Múzeum; Balázs Márton és a háromszéki néprajzkutatás. In: Népi kultúra, társadalom Háromszéken. In: Kolozsvár, 2003, p. 21–33.; Incze László: A rendtartó székely város. Tanulmányok, cikkek, beszélgetések Kézdivásárhely múltjáról és múzeumáról. Szerk. Kolozsvár, 2012.