Vetró András

Vetró András (Temesvár, 1948. október 14. – ) Kézdivásárhelyen élő szobrász, képzőművésztanár.

Édesapja Vetró Artúr (1919 – 1992) szobrász, egyetemi tanár, a budapesti Királyi Művészeti Akadémián végzett, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán tanított, dékán is volt (1959 – 1968). Édesanyja, Vetró Artúrné sz. Somló Mária orvosi diplomát szerzett, de férje művészi karrierje támogatása érdekében a háztartásban dolgozott. Nagyapja, Vetró József is rendelkezett szobrászi ambíciókkal, ezt tanúsítják azok a kis terjedelmű domborművek, melyek az unoka műtermében maradtak fenn.

~ a kolozsvári Brassai Sámuel Elmélet Líceumban érettségizett 1966-ban, majd 1973-ban a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászat szakán fejezte be tanulmányait. Tanárai közül Löwith Egon szobrászművész, Vetró Artúr szobrászművész, Földes László esztéta és Bretter György filozófus volt rá nagy hatással.

Hitvallása: „Szeretném, ha szobraim kis tükrök szerepét töltenék be, melyben a szemlélő felfedi majd önnönmaga legbelsőbb rezdüléseit.” „Az alkotás öröme a TETT, az alkotás akarása, kínja. Hogy valahol ez nem befejezés, mert nem befejezhető, csak abbahagyás, és újrakezdés. Hogy ez kín-e? Az alkotó lelkében ez a kín is gyönyörré válik.”

Felesége →Vetró Bodoni Zsuzsa (1951 – 2020) grafikus és rajztanár, aki szintén a kolozsvári Ion Andreescu Főiskolán végzett. A korai sokszorosított grafikai műfajok gyakorlása után a pasztellrajz lett a meghatározó műfaja.

Két fiúgyermeke van. Idősebb fia, Vetró Bodoni Sebestyén András (1976) a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán végzett, majd a brassói Hans Mattis Teutsch Képzőművészeti Középiskola tanára lett. Kisebbik fia, Vetró Bodoni Barnabás (1977) szintén képzőművészként működik, és a vizuális kultúra arculátának meghatározó egyénisége lett a sepsiszentgyörgyi megyeközpontban.

~ 1973-tól él Kézdivásárhelyen, a →Nagy Mózes Főgimnázium rajztagozatának szobrásztanára, a város vizuális arculatának lett meghatározó vezető művésze. Domborművei, kisplasztikái és köztéri szobrai Kézdivásárhely közterei kulturális arculatának meghatározó műalkotásai.

Tagja a Romániai Képzőművészeti Szövetségnek és az újjáalakult Barabás Miklós Céhnek. Nyugdíjazásáig a →Nagy Mózes Alapítvány elnöke és a Hagyományőrző Határőr Gyalogezred vezető egyénisége.

Díjai: Magyar Arany Érdemkereszt (2019), Háromszék Kulturális Nagydíja (2022), Tegyünk Kézsziszékért-díj (2021), Pro Urbe-díj (2019). Tanári tevékenységét Ezüstgyopár-díjjal tüntette ki a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Gubcsi Lajos Ex Libris-díj (2017), Háromszék Kultúrájáért-díj (2022), Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület életműdíja (2023).

Művészi alkotásai

Kézdivásárhelyen Vetró András köztéri szobrai sűrű jelentéshálóval kapcsolódnak egymáshoz. Számára a rendszerváltás után felértékelődött nemzeti emlékezet megerősítése eszmei értékkel bír, és a hagyományőrző magatartásba való elhelyezkedése művészi hitvallást jelent. Így a kisplasztikák és domborművek lírai expresszionizmusából és az egzisztenciális kérdésfeltevésekkel kísérletező kubista formák újszerű ábrázolásából a történelmi tudatot erősítő tradícióba helyezkedik.

Kézdivásárhely főterét körülvevő belvárosi részben gyűrűt alkotnak a Vetró-szobrok, és szimbolikus jelentéssel bíró kisebb tereket alakítanak ki környezetükben.

Vetró András a szobrai alanyait szereti döntéshelyzetben ábrázolni (Don Quijote, Ikarosz és Prométheusz). Ezért a felnagyított gesztus és a tekintet erejének hangsúlyozása kerül előtérbe. A várakozásban felfokozott tettvágy és heroizmus jellemző a megmintázott személyekre. A kiválasztott alanyt intellektuális szerepkörbe helyezi. Vetró köztéri szobrászatában a nagyság utáni vágy mutatkozik meg. Nem ábrázol hétköznapi életképeket, hanem a mítosz nagyságát keresi. Munkamódszerére jellemző, hogy a köztéri szobor elkészítéséig gyakran plakett változatot készít.

A szoborállítás a lokális értékek történelmi köztudatba való beépítésével indul el. Így →Turóczy Mózes mellszobra a szülőház előtt megalapozta a város tereinek tulajdonított szimbolikus jelentésadó szerepet. A közelségében a régi posta épületén Petőfi-plakett jelzi a nagy előd rövid itt tartózkodását. A város centrális teréből kifele haladva egymással párhuzamba állítva jelenik meg Bem József és Tuzson János mellszobra, közelségükben a →Kossuth-szobor látható. A Petőfi Sándor I-VIII. osztályos iskola udvarán felállított Petőfi mellszobra a költőről fennmaradt egyetlen diapozitív alapján készült kamaszos arcvonást örökíti meg.

A →Bod Péter Tanítóképző a rendszerváltás után, mint a megye egyik vezető tanintézménye az iskola státuszát a névadó szoboravatásával mutatta fel. A régi katolikus városrész, a →Kanta rendelkezik egy Márton Áron egész alakos ülő szoborral. A kantai katolikus gimnázium (→Nagy Mózes Főgimnázium) főbejárata mellett nyert elhelyezést az iskola alapításának 330. évfordulóján felállított Nagy Mózes-szobor. Ez a szobor a köztéri szobrok konvenciójából kilép, és gazdag képzettársítást rendel egy szellemlénnyé emelkedő szerzetes figurához. Az épület felé feltartott kéz, elnyújtott testrészek realitást fellazító szándéka, a törzs téglákban folytatódó kialakítása a figuratív ábrázolást absztrakt modernséggel egészíti ki. Itt a plakettekről ismert képzeletgazdag expresszionizmus nyer monumentális kivitelezést. Vetró András Ötvenhatos emlékműve egy női fej kereszt alakban való meghasításával jelöli a felértékelt eszme tragikus sorsát. A céhtörténeti múzeum udvarán az intézmény nevének módosításakor nyert elhelyezést →Incze László mellszobra. A városi parkban az adományozó →Molnár Józsiás mellszobra található.

A faszobor készítése édesapja művészetével való kapcsolatteremtés is, valamint művészetében a rendszerváltás előtt gyakran megjelenített anyaság témának fában való folytatása.

További alkotásai: Benedek Elek mellszobra, Szent István mellszobor, Plugor Sándor mellszobor, Sylvester Lajos szobor, Rákossy Aladár mellszobor, Gróf Széchenyi István dombormű, Kossuth Lajos dombormű, Venczel József dombormű, Szentkatolnai Bálint Gábor dombormű, Jókai Mór dombormű, Szacsvay János dombormű, Csereyné Zathureczky Emília dombormű, Liszt Ferenc dombormű, Jakabos Ödön plakett, Ignácz Rózsa dombormű, Fábián Ernő dombormű, Báró Wesswlényi Miklós dombormű, Szabó T. Attila plakett, Nagy Imre plakett, Brassai Sámuel dombormű, Barcsay Jenő dombormű, Damjanich János dombormű, Forró Antal dombormű. Gróf Batthyány Lajos dombormű, Boér Géza dombormű, Sujánszky Euszták dombormű, Bretter György plakett, Aulich Lajos dombormű, Desseffy Arisztid dombormű, Kiss Ernő dombormű, Knézich Károly dombormű, Lahner György dombormű, Nagy-Sándor József dombormű, Lázár Vilmos dombormű, Leininger-Westerberg Károly dombormű, Poeltenberg Ernő dombormű, Török Ignác dombormű, Vécsey Károly dombormű, Kós Károly dombormű, Kosztándi Jenő plakett, Kosztándi B. Katalin plakett, Dsida Jenő dombormű, Kányádi Sándor dombormű, Farkas Árpád dombormű stb.